Az italfogyasztási szokásokban az alkalom is szerepet játszik. Elsősorban az étkezésekhez kell igazodni. Ezek az étkezések általában a napi táplálkozás részei, de ünnepi alkalmak is lehetnek. A családi élet, társadalmi, munkahelyi, diplomáciai érintkezések során a következő összejöveteli formák alakultak ki: fogadások, koktélpartik, délutáni programok, éjszakai mulatói programok, borkóstolók, szabadban való étkezések.
A gyakorlat az elmúlt évtizedek során kialakította a rendezvények kereteit, és a kínálható ételek, italok csoportjait.
Ezek a szabályok azonban nem nagyon merevek, az egyéni elgondolások, új élelmiszerek, új italok és új ételkészítési és felszolgálási szokások is érvényesülhetnek.
A különböző alkalmakra kínált italok megválasztásánál a következő szempontokat kell mérlegelni: étvágygerjesztés, az ételekkel való harmonizálás, a szomjúságoltás, a hangulatteremtés, és az ünnepélyesség fokozása.
Az ételek és az italok helyes arányát mértéktartóan kell megállapítani. A fogások száma a hozzájuk adott italféleségek számát is meghatározza, azonban nem feltétlenül szükséges annyi féle italt felszolgálni, ahány fogásból áll az étrend.
Öt fogáshoz például többnyire elég az aperitifen kívül kétféle bor és a kávéhoz konyak, likőr.
Az egyes fogásokhoz kínált borok számát nehéz általánosságokban meghatározni. Például egymást követő, két különböző fogáshoz ugyanazt a bort is fel lehet szolgálni, pl. főtt tojás koktél, harcsaszelet roston, mind a kettőhöz jól illik a száraz rizling vagy az Olaszrizling. Az italsor összeállítását az is megkönnyíti, ha az előzetes fogásokhoz adott italokat a későbbiekhez is felszolgáljuk, pl.: az egyik fogáshoz vörösbort adunk, akkor a később szervírozott sajthoz ugyanazt a bort adhatjuk.
Az italsor összeállításánál mindig a legkönnyebb borral kezdjük a sort, és fokozatosan haladva az étkezés végén szolgáljuk föl a legnehezebbet.