Kepes Nemzetközi Művészeti Központ

Nagyobb térképre váltás

A megvalósítás helyszíne: a Széchenyi utcán található épület, amely a XX. században Művészetek Házaként, Ifjúsági Házként, szakszervezeti székházként, a XIX. században Kaszinóként és lakóházként funkcionált.
A Kepes Nemzetközi Művészeti Központ kialakításának célja, hogy egy XXI. századi technikai színvonalon működő múzeumi kiállítótér, egy nemzetközi léptékű kortárs művészeti központ jöjjön létre a meglévő épület szükséges mértékű átalakításával, a műemléki környezet tiszteletben tartásával, amelyben a művészet megértését és szeretetét az épített környezet egyedisége, történeti értéke segíti és erősíti.
A program keretében egyrészt a funkciónak megfelelően felújításra kerül az épület homlokzata, tetőszerkezete, gépészete, továbbá sor kerül az elektromos hálózat és a nyílászárók komplex cseréjére. A múzeumi funkció kialakításához közvetlenül kapcsolódóan – a műemléki felügyelőség előírásai szerint – a belső térben nemes anyagok (kő, krómacél,speciális üveg stb.) beépítése történik. Attrakciós elemként növekszenek a kiállítási és üvegfelületek, valamint a médiaművészet reprezentatív megjelenését elősegítő egyéb belsőépítészeti megoldások.

A Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ projektelemei

Eger városa 1991-ban kapta meg Kepes György hagyatékát (nagyszámú fotót, fotogramot, festményt, dokumentumot) egy nemzetközi vizuális központ létesítésének alapjaként. Az önkormányzat átmeneti szándékkal a Vitkovics házban helyezte el a kiállítást, ahol a művész életművét illusztráló dokumentumokat, vázlatokat, fotókat, a tetőtérben pedig fotogramokat, festményeket láthatunk.

A Kepes György életművét bemutató állandó kiállítás

Az AKK Alapítvány kezelésében lévő, illetve az Egri Kepes Múzeum törzsanyagában szereplő műalkotások reprezentatív darabjainak bemutatásához egy jól áttekinthető, transzparens módon tagolt, a különböző installációs elemeket ésszerűen használó kiállítótér felállítása indokolt. Kepes György több csomópont köré szervezhető és az általa használt műfajokat és technikákat egyenrangúan kezelő életműve kiváló lehetőséget ad egy tipológiai rendszerezésére épülő kiállítási koncepció megvalósítására. A tárlat az alkotásokat bizonyos ikonográfiai metszéspontok köré rendezi el. Az állandó kiállításon bemutatott műtárgyak kombinálhatóságát, az újrarendezés lehetőségét nem csak a műtárgyvédelmi előírások teszik kötelezővé, hanem a Kepes-hagyatékban fellelhető műtárgyak száma eleve lehetőséget ad a folyamatos változtatásra és bővítésre. Az újabb szerzemények bemutatása és a gyűjtemény törzsanyagában betöltött helyének vizsgálata kisebb léptékű, egy terem leválasztásával megvalósítható kamara kiállítások formájában történhet meg.
A művész életútjának a kiállításon való bemutatása kronologikus sorrendben, tematikus szálak mentén elrendezve nyerne kialakítást. Az évtized második felében, a chicagói New Bauhausban, illetve a School of Design-ban ismét Moholy-Nagy mellett, az intézmény Fény Tanszékét vezető professzorként eltöltött időszak, majd a New York-i Brooklyn College (ahol a szintén világhírű Saul Bass munkatársaként dolgozott) elismert oktatójaként tevékeny művész alkotásai különböző installációk, fényrajzok és grafikai munkák formájában kerülnének a látogató elé.
Legvégül Kepes György Bostonban eltöltött évei kerülnek felelevenítésre, ahol 1967-ben az MIT (Massachusetts Institute of Technology) egyetem berkein belül megalapította a CAVS (Center for Advanced Visual Studies)-t, amely a világon az első olyan intézet volt, ahol a tudomány és a művészet kapcsolatával foglalkoztak. A művész által irányított CAVS-ben a modern művészet számos új ága és műfaja született meg (különböző kinetikus művészeti ágak, lézer művészet, sky art, video- és kompjúterművészet, a digitális technológia lehetőségeit kiaknázó médiumok, valamint a fotó- és az amatőr – kisérleti filmművészet megújítása.)
A kiállítás megtervezésében és a bemutatásra kerülő művek logikai kapcsolatának kialakításában érzékeny hangsúlyt jelentenek azok a kinetikus installációk, amelyeket Kepes különböző mérnökökkel együttműködve dolgozott ki. Lángok kertje című programozott fényműve mellett (amelynek Paul Earls szerezte a zenéjét) rekonstruálásra kerülne Kepes a Milánói Triennálén 1968-ban bemutatott A város éjszakai képe című fényfala, illetve az elsőként a washingtoni Smithsonian Intézetben az Explorations tárlaton szereplő Fotó- elasztikus járdája.
Az interaktív konzolok és az érintőképernyős terminálok, amelyek az életműhöz kapcsolódó dokumentumokban való eligazodást segítik és a művész hagyatékának virtuális galériáját jelenítik meg, elengedhetetlen szerepet kapnak a kiállítás megtervezésénél. A források összegyűjtése az AKK alapítvány által finanszírozott monográfiához végzett művészettörténeti kutatás formájában másfél éve megszakítás nélkül folyik.

Médiaművészeti kiállítás

Az utóbbi néhány évtizedben az új médiáknak a jelenléte és felhasználása egy teljesen újfajta dramaturgiai logikát követelt meg az alkotóktól. A felmerülő ezernyi lehetőség recepciója, a korábban nem ismert helyzetek tanulmányozása és az ezekkel végzett kísérletekből táplálkozó tapasztalatok nem csak a befogadók, de a mérnökök és a tudósok számára is jelentős támpontot nyújtottak az új eszközök társadalmi hatékonyságának felismerésében és a fejlesztések továbbgondolásában. Az utóbbi években olyan, korábban csak a tudományban ismert műfajok, elnevezések és konceptuális stratégiák épültek be a művészettörténeti és muzeológiai diskurzusba, mint a Cybernetic Art, a Robotic Art, a Kinetic Art, a Telematic Art, a Computer Art és a NetArt.
Az új médiákat használó alkotók a legtöbbször több területen, műfaji megkötések nélkül, gyakran team-munkában dolgozva hozták létre jellegzetes, összművészeti alkotásaikat. Mivel Kepes György már az 1940-es években felismerte a tudományos gondolkozás lehetőségeit egy, a környezetünket átalakító totális vizuális nyelv megteremtésében és a művészet társadalmi hatóerejének több művészeti ág komplex együttműködésével történő kiterjesztésében, személye és elvei egyfajta katalizátor szerepet töltötték be az új médiumok iránt elkötelezett alkotók számára az új médiumokkal történő képalkotás lehetőségeinek feltérképezésében. Előadók, zeneszerzők, filmesek, tudósok, építészek és tervezők minden lehetőséget megragadtak arra, hogy a medialitás problémáját kutatva ezeket a mintákat közvetve vagy közvetlen módon alkalmazzák a modern művészet fogalmának újragondolására.
A médiaművészeti kiállításon Kepes György hatása, tanítványainak és munkatársainak, illetve az általa képviselt elveket és művészetfilozófiai problémákat életművükbe vele párhuzamosan, de más előjelekkel és súlypontok mentén beépítő művészek alkotásai kerülnének bemutatásra.
Közülük a két legfontosabb a videóművészet műfaját megteremtő, de az experimentális zene területén, illetve a nemzetközi FLUXUS- művészet létrehozásában is elévülhetetlen érdemeket szerző Nam June Paik, illetve a ZERO-csoport egyik megalapítója, a kinetikus művészetet a természet elementáris erőiben rejlő struktúrák felszínre hozását SkyArt akciók keretében megteremtő Otto Piene.
A Kepes-tanítványok közül a kiállítás olyan nemzetközi karriert befutó művészeket is be kíván mutatni, mint a fényművészetet kibernetikai alapokra helyező Weng-Ying Tsai, illetve Vassilakis Takis, valamint az első művészfilm megteremtőjeként számon tartott Stan Van Der Beek.

Interaktív kiállítási terem a médiaművészeti múzeum szintjén

„Látva lássatok”
A látás, a tekintet a nyolcvanas évektől meghatározó témája lett a tudománynak a neurológiától a filozófiáig, és meghatározó témája lett a mindennapi élet legkülönfélébb területeinek a gyógyítástól a biztonságtechnikán át a reklámig. A látással, a képalkotással, a vizuális kommunikációval kapcsolatos új tudások, használatmódok meghatározó befolyást gyakorolnak munkánk szervezésére, szabadidőnk eltöltésére, környezetünk formálására, vágyaink megfogalmazására egyaránt.
A Kepes György NMK egyik szintjére elképzelt interaktív, folyamatosan változó kiállítás témája a tudományok és művészetek között párbeszédet szorgalmazó, Kepes megfogalmazta elképzelés jegyében fogant. Témája a látás, a tekintet problémája a kutatás, a művészet, a technikai változások, a mindennapi élet tekintetén. A kiállítás a ma szokásos módon több szinten strukturált tudást kínálna, amely az egyes témákat egyaránt hozzáférhetővé tenné egy ötéves gyermek számára vagy a tudós specialista számára − mindkettőnek természetesen a maga módján. Így a kiállítás jól tagoltan, de egyugyanazon a térben lenne látvány, játszóház, komoly kísérleteken helyszíne, tudásközpont. A kiállítás előkészítésébe igen különféle tudományterületek specialistáit és gyakorlati embereket kellene bevonni, szakanyagokat begyűjtve, ugyanakkor magát a teret technikusok segítségével képzőművész formálná meg, hogy a tudás élménnyé váljék. A kiállítás megjelenne a világhálón, egyfelől előzetes virtuális bejárást biztosítva az érdeklődőknek, másfelől kitágítva a kiállítási teret a látásra vonatkozó sokféle típusú tudás integratív és kreatív közkinccsé tételével.

Időszaki kiállítások

Mivel a médiaművészet alkotóinak feltérképezése a művészeti piac és az egyetemi művészeti oktatás átrendeződésével a jelenben ismét fokozottan aktuálissá vált, az AKK Alapítvány időszaki kiállításai között feltétlenül szerepelnie kell olyan bemutatóknak, amely a világ több városában kialakított és nagy reputációnak örvendő médiaművészeti intézetekre és eseményekre reflektálnak. (pl. Karlsruhe: ZKM; Linz: Ars Electronica Museum, Neues Museum, Weserburg; München, Media Art Sammlung Götz, stb.)
A bizonyos összefüggések mellett tematikusan kialakított tárlatok mellett lehetőség nyílik olyan életmű-kiállítások megszervezésére is, amelyek alkalmat adnak a Kepes személyéhez tanítványi vagy munkatársi szinten kötődő alkotók mélyebb kibontására.
Nam June Paik életműkiállítás
Otto Piene és a német Zero csoport kiállítása
Vasilij Takis művészetének bemutatása

Lehetőség van az alapítvány tagjainak kapcsolatrendszerén keresztül a külföldi magánalapítványok és jelentős magángyűjtemények bemutatására.
Gorelli gyűjtemény bemutatása (a XX. századi francia klasszikus modern művészet fődarabjai)
Leuning gyűjtemény bemutatása (a német és osztrák progresszív művészet kiemelkedő képviselőinek művei)
Maeght Foundation bemutatása (Az európai avantgarde művészet képviselőinek gyűjteménye)
Gugenheim Foundation bemutatása (Az egyetemes művészet legkiemelkedőbb alkotóinak gyűjteménye)

A szakmai világ számára köztudott, hogy a magyar származású művészek milyen rendkívüli szerepet játszottak a média- és mozgóképművészet megteremtésében és úttörő kísérleteik hogyan befolyásolták a műfaj jövőjét. John Halas, Jules Engel, George Pal, Pierre Földes életművének hazai tanulmányozása és retrospektív bemutatása nem csak a túlmediatizált világunk hátterében megbúvó heurisztikus folyamatok megértésében nyújthat támpontokat, hanem a vizuális kultúra társadalmi hatóerejének vizsgálatát előtérbe állító újabb kutatások alapjaként is szolgálhat. Ennek megvalósításában külföldön a Los Angelesi Center for Visual Music, illetve az IOTA Center, itthon pedig a C3 Alapítvány kutatóbázisa mellett a budapesti Pixel Galéria nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve a kecskeméti Magyar Animáció Házával történő együttműködés biztosít újabb lehetőségeket a téma minél sokoldalúbb körüljárásában.v A Központban megrendezésre kerülnek továbbá társművészeti programok; hangversenyek, irodalmi estek, művészettörténeti előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások.

Képgaléria

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek

Látványtervek