
Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János
városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom
körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. 
A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet
Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő
a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a
látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott
és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével.
Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt
és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az
igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták.
A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az
idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyörû
vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól.
A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra.
Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben
egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyûjteményét
mutatja be.
(A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek
a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megszûnése
után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori
Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas
egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag
görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat
a püspök elutasította.)

|
|
|
|