2017. február 20. | Aladár
calendar-image
Eger.hu

Gyakori kérdések

Létrehozva: 2016. január 15.  |  Utoljára frissítve: 2017. január 02.

Kérdések, válaszok adónemenként


Építményadó

 

1. Tulajdonváltozás esetében az eladó és a vevő is bevallásra köteles-e?

A vagyoni típusú helyi adó az adózó által benyújtott bevallás alapján kerül megállapításra. Ha az adókötelezettség keletkezésében, változásában, megszűnésében bevallási ok következett be, akkor azt követően 15 napon belül adóbevallást kell tennie, az eladónak és a vevőnek egyaránt.

2. Bevallás során nem érvényesítettem önkormányzati adókedvezményt, utóbb ezt hogyan tudom érvényesíteni?

Az adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. Az Önkormányzati rendeletben szabályozott adókedvezmény a bevallás benyújtása mellett érvényesíthető, melyben a jogosultságot igazolni szükséges.

3. Az épületnek több bejegyzett tulajdonosa van, de közülünk egy szeretne adófizetést teljesíteni, hogyan tehetem ezt meg?

Amennyiben a vagyontárgynak több tulajdonosa is van, úgy Önök dönthetik el, hogy a bevallásokat a tulajdoni hányad arányában tulajdonosonként, vagy a tulajdonostársak írásos megállapodása alapján egy tulajdonost felruházva nyújtják be. Ebben az esetben a bevallás mellé az írásos megállapodást is csatolni kell. (Megállapodás űrlap neve: „EGER16M")

4. Évközi használat változást be kell-e jelenteni és mikor?

Az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell bejelenteni, de tekintettel arra, hogy az adókötelezettség az adóév január 1-jén fennálló állapot alapján keletkezik, így a változás bevallásának benyújtási határideje legkésőbb a változást követő év január 15-e.

5. Ingatlan nyilvántartásba haszonélvezeti jog bejegyzése esetén, hogyan alakul az adókötelezettség?

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

6. Hétvégi házak, garázsok adókötelesek-e?

Igen. A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

7. Műemlék jellegű épület felújításának adókedvezménye

Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

8. Amennyiben az épület lebontásra kerül, mit kell tennem?

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

9. Vállalkozóként a bevallási kötelezettséget milyen formában kell teljesíteni?

A Htv. 52. § 26. pontjában nevesített vállalkozók a helyi adókkal (építményadó) és más önkormányzat költségvetése javára megállapított helyi adókkal kapcsolatos adókötelezettségeiket (bevallás, önellenőrzés) 2014. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

 

Helyi iparűzési adó

1. Vállalkozási tevékenységet kezdtem mit kell tennem?

Amennyiben Ön Eger területén vállalkozási tevékenységet kezd (székhelyet vagy telephelyet létesít), úgy az adózás rendjéről szóló törvény 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése szerint az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül „EGER16BEJ" nevű nyomtatványon be kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.
Egerben az adózó adóalany adataiban bekövetkezett változás bejelentésére az „EGER16VBEJ" számú változás-bejelentő nyomtatvány szolgál.

2. Milyen egyszerűsített adózási módokat választhatok az iparűzési adóban?

Az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módjai:
– az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozók az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
– magánszemély, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg, az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 százaléka.
– eva-alanyként kell nyilatkoznia, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
– kiva-alanyként, amely az iparűzési adóalapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg.

3. Székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó vagyok, Egerben építőipari tevékenységet végzek. Mit tegyek? Hogyan kell adóznom?

Ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és a TEÁOR '08. besorolás szerint a 41-43. ágazatokba tartozó építőipari tevékenységet végez. Továbbá az adóévben a folytatott tevékenysége 30 napot meghaladóan de maximum 180 napig tart. Az időtartam a felek között létrejött szerződésbe foglalt tevékenység megkezdésének napjától a teljesítés elfogadásának napjáig, minden egyes naptári napra értendő.

Amennyiben adóéven belül előreláthatólag az építőipari tevékenység időtartama a felek között kötött szerződésbe foglaltak szerint a 30 napot meghaladja az adózónak az „EGER16BEJ" számú nyomtatványon bejelentkezést kell teljesíteni a tevékenység megkezdésének napjától számított 15 napon belül.
A tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni az „EGER1657" számú nyomtatványon. Eger városában az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5 000 forint.

Amennyiben az adóéven belül építőipari tevékenység előreláthatólag a 180 napot eléri, a vállalkozónak a tevékenység-végzés megkezdésének napjától számított 15 napon belül az „EGER16BEJ" számú nyomtatványon az egri önkormányzati adóhatósághoz be kell jelentkezni állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalanyiság és adókötelezettség keletkezése miatt. Egyben nyilatkozni kell az adóévi várható adóról is.

4. Tételes adóalap szerint adózó kata adóalany vagyok, igénybe szeretném venni az önkormányzati kedvezményt. Mit kell tennem?

Azon kata adóalanyok, akik 2015. évre vonatkozóan az önkormányzat rendelete alapján, adókedvezményt kívánnak érvényesíteni, azt az „EGER1587" számú HIPA bevallási nyomtatvány benyújtásával 2016. január 15-ig tehetik meg.

5. Önkormányzati adókedvezményt veszek igénybe csekély összegű támogatás kapcsán, milyen kötelezettségeim vannak?

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása lehetővé teszi, hogy a törvény által nevesített vállalkozások számára önkormányzatunk az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012. (III. 30.) önkormányzati rendeletének értelmében 50%-os adókedvezményt biztosítson mely valamennyi érintettre egyaránt megkülönböztetés nélkül kiterjed.

Ugyanakkor törvénymódosítás alapján 2016. évtől a hivatkozott Htv. 39/C. § (5) bekezdése alapján, az adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

A 2016. évtől hatályos Htv. alapján önkormányzat által nyújtható helyi iparűzési adókedvezmények az alábbi szabályok alapján nyújthatóak:

„A Htv. 39/C. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.
(3) Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható."

A „de minimis", azaz csekély összegű támogatások igénybevételéhez speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség is társul, ennek megfelelően a rendelet az 1. melléklettel is kiegészül.

A csekély összegű támogatások esetében a jelzett jogszabály módosítás eredményeként - a bevallás mellett - egy nyilatkozatot kell adniuk évente az adózóknak (lásd rendelet 1. melléklete), hogy megfelelnek a csekély összegű támogatások igénybevételének. Ezen nyilatkozat hiányában az önkormányzat rendeletében foglalt kedvezménye jogszerűen nem vehető igénybe. 

6. Adóelőleg csökkentéssel szeretnék élni, hogyan tehetem ezt meg?

Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az esedékesség időpontjáig (azaz adóév március 15; és szeptember 15.) benyújtott előlegmódosítási kérelemben.

 

 

Gépjárműadó

 

1. Mi a teendő gépjármű vásárlás esetén?

Az új tulajdonosnak a változást az adásvételi szerződés dátumától számított 15 napon belül be kell jelenteni az Okmányirodában. A bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg az adásvételi szerződés eredeti példányának benyújtásával és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával.
Az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni a gépjármű vásárlást.
Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján.
Az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

 

2. Eladást be kell-e jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz?

Az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni a gépjármű eladását. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján.

Az eladónak az adásvételi szerződés dátumától 8 nap áll rendelkezésére, hogy a szerződés eredeti példányát benyújtsa, vagy annak másolatát megküldje az Okmányirodába.
Az új tulajdonos bejelentése az Okmányiroda felé azért fontos, mert az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

 

3. Ha gépjárművet örököltem, be kell-e jelentenem az önkormányzati adóhatóság felé, illetve mikortól kell utána adóznom?

Az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni a gépjármű öröklést. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján.

Az adóalany halálát követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányában pedig akit az adóalany halálát követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

 

4. Ki adózik a jármű évközben újonnan, vagy újra forgalomba helyezése esetén?

Az adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Az adókötelezettség a forgalomba helyezés időpontját követő hónap első napja.

 

5. Mi a teendő jármű forgalomból történő kivonása esetén?

A gépjármű forgalomból történő kivonását, illetve visszahelyezését az Okmányirodában kell intézni, az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján.

Forgalomból történő kivonás esetén az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

 

6. Be kell-e jelentenem az önkormányzati adóhatósághoz, ha ellopták az autómat?

Igen, kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

A szünetelés az eltulajdonítást követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű a tulajdonosához visszakerül.
A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.
A kérelmet www.eger.hu nyomtatványon kell benyújtani, annak VI. pontjában megjelölve a gépjármű jogellenes eltulajdonítására vonatkozó adatokat.

 

7. Ki részesülhet mozgáskorlátozott kedvezményben?

Kedvezményre jogosult a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany.

Csak az az adóalany részesülhet mentességben/kedvezményben, aki a súlyos mozgáskorlátozottságát vagy egyéb fogyatékosságát az alábbi lehetőségek valamelyikével igazolja:

  • Elsősorban a szakértői szerv, a Heves Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály által kiállított szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással lehetséges a súlyos mozgáskorlátozottság tényének igazolása.
  • Nagykorú személy esetében - aki már rendelkezik - a Magyar Államkincstár által kiadott, fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatályos hatósági határozattal. Egyéb fogyatékossággal élő személy, aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.
  • A 18. életévét be nem töltött személy esetében, a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékossága miatt folyósítják, vagy a „P" betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz. Egyéb fogyatékossággal rendelkező 18. életévét be nem töltött személy esetében, a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékra a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének K) M) vagy N) 1. pontja alapján jogosult, vagy a P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és betegségei közül legalább az egyik a K) M) vagy N) pontja szerinti betegség vagy fogyatékosság.

 

8. Hogyan lehet a mozgáskorlátozott kedvezményt igénybe venni?

Amennyiben Ön már rendelkezik a fentebb nevesített igazolások valamelyikével, a gépjárműadó kedvezmény/mentesség igénybevételéhez szükséges „Bevallás a gépjárműadóról EGER1670MENT" nyomtatvánnyal együtt önkormányzati adóhatóságunk felé szíveskedjék benyújtani. Az „EGER1670MENT" nyomtatvány letölthető a www.eger.hu honlapról valamint személyesen az ügyfélszolgálati irodánkon is beszerezhető.

Amennyiben Ön az előző pontban nevesített okiratok egyikével sem rendelkezik, úgy a települési önkormányzat jegyzőjénél (3300 Eger, Dobó István tér 2. Adó Iroda) kell kezdeményeznie a szakvélemény kiadására irányuló eljárást. Ehhez Önnek be kell nyújtania a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációit, egyéb iratait és kérnie kell a közlekedőképesség minősítésének megállapítását. Ez ügyben személyesen vagy meghatalmazott útján is eljárhat önkormányzati adóhatóságunknál. Az Ön által benyújtott dokumentumokkal Eger Megyei Jogú Város Jegyzője megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében, és a szakértői véleményt majd Heves Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály állítja ki.

 

9. Kérhetek –e részletfizetést a gépjárműadó tekintetében?

Igen, az adózó átmenetileg vagy tartósan fennálló fizetési nehézsége esetén az adózó a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan - az esedékességet megelőzően illetve azt követően is – kezdeményezheti méltányossági eljárás lefolytatását. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.

Az adózó kérelmét benyújthatja az adóhatóságunk által rendszeresített adatlapon. Az adatlapot teljes körűen ki kell töltenie és a megadott igazolásokat (jövedelem, közmű számlák, egyéb kiadások stb.) csatolnia kell. A rendelkezésre álló adatok alapján adóhatóságunk komplex vizsgálatot folytat le, amely során a jövedelmi viszonyok mellett az adózó vagyoni helyzetét is figyelembe kell venni (ingatlanok, gépjármű tulajdon, nagy értékű ingóság) és ezek alapján kerül sor a döntésre.

 

10. Melyik önkormányzatnak kell a gépjárműadót megfizetnem, ha lakóhelyet változtattam?

Az adóztatás szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

Magánszemély esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerinti önkormányzat, míg nem magánszemélyek esetében a bejegyzett székhely, vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes.
Változás esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. A lakcímváltozást nem kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz, központi adatszolgáltatás útján dolgozzuk fel a változást.

 

Hatósági bizonyítvány

 

1. Mit kell tudnom a hatósági bizonyítványról?

Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére hatósági igazolást állít ki.

2. Hogyan igényelhetek hatósági bizonyítványt?

Az adózó a hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti. A ügy kérelemre indul, mely benyújtható papír alapon vagy elektronikus formában.

A nyomtatvány elérhető a www.eger.hu /adóügyek intézése/egyéb kérelmek/hatósági bizonyítvány (nemleges adóigazolás). A kérelem benyújtható elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) vagy postai úton, vagy benyújtható még személyesen eljárva az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

3. Milyen esetben kérhető hatósági bizonyítvány?

A kérelem irányulhat
- nemleges adóigazolás kiállítására, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságnál helyi adókban, gépjárműadóban, más önkormányzat javára teljesítendő adóban, díjban, illetve adók módjára behajtandó köztartozásokban a kiállítás napján tartozással nem rendelkezik.
- vagy egy évnél régebbi, önkormányzatnál nyilvántartott adótartozás igazolására
- vagy az önkormányzat illetékességi területén meglévő adótárgyak (ingatlanok, gépjárművek) igazolására.

Fontos azt tudniuk, hogy az egri önkormányzat felé helyi (építményadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési bejelentkezés/adóbevallás) és más, (pl. termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó bevallás) önkormányzati adóhatósághoz tartozó bevallásokat határidőig be kell nyújtani.

4. A hatósági bizonyítvány igénylése illetékköteles?

2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

5. Mikor kapom kézhez a hatósági bizonyítványt?

A hatósági bizonyítványt a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül kell kiadni.

 

 

Követeléskezelési eljárás

1. Fizetési felhívást kaptam, milyen módon rendezhetem a tartozásom?

A fizetési felhíváshoz mellékelt csekkeket postai úton, illetve a postai QR kóddal ellátott csekkeket az iCsekk mobilfizetési alkalmazással, a Magyar Posta által nyújtott szolgáltatás keretében egyszerűen, gyorsan fizethetik be, ha internetes vásárlásra alkalmas bankkártyával rendelkeznek. Az adózóknak ezen kívül lehetősége van bankszámlájukról utalást indítani önkormányzati adóhatóságunk megfelelő számláira, valamint bankkártyával a Dobó István tér 2 szám alatti ügyfélfogadó irodánkban személyesen is rendezhetik tartozásukat. Továbbá Az E-ADO lekérdező rendszeren keresztül az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózók számára lehetőség van az adók online bankkártyával történő befizetésére. Önkormányzati adóhatóságunk bankszámlaszámairól a http://www.eger.hu/hu/adougyek/szamlaszamok elérhetőségen tájékozódhat.

2. Fizetési felhívást kaptam, mire számíthatok, ha nem rendezem a tartozásom?

A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul nem teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy nem jelzi adóhatóságunk felé esetleges fizetési nehézségét, önkormányzati adóhatóságunk végrehajtási eljárást indít meg az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelésfoglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor. A végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt kell előírni, amely a tartozás összegét növeli.

3. Mi az a végrehajtási költségátalány?

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik. A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia.

4. Fizetési felhívást kaptam, de jelenlegi anyagi körülményeim nem teszik lehetővé, hogy tartozásom azonnal rendezzem. Mi a teendőm?

Az adózónak a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan az esedékességet követően is, amennyiben jövedelmi és vagyoni helyzete azt indokolja, lehetősége van méltányossági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre. Erre vonatkozólag további információkat http://www.eger.hu/hu/adougyek/ugyleirasok/c/meltanyossagi-eljaras elérhetőségen talál.

5. Elmulasztottam tartozásom rendezését, inkasszó került a számlámra. Mi a teendőm?

Amennyiben elmulasztotta tartozása rendezését és adóhatóságunk hatósági beszedési megbízást indított egy vagy több bankszámlája ellen, és a tartozás összege – a jogszabályi mentes jövedelem összegén felül - rendelkezésre áll, az leemelésre és átutalásra kerül, Önnek további teendőjei nincsen. Az inkasszó banki ügyintézése idején (1-2 nap) előfordulhat, hogy a zárolják a számláját és nem tudja használni bankkártyáját, ekkor csak személyesen vehet fel pénzt a bankban. Az összeg leemelését követően az inkasszót a pénzintézetnek fel kell oldania.

A tartozás megtérülését követően adóhatóságunk az adózó többi számlájáról a hatósági átutalási megbízást visszavonja, erről a számlavezető pénzintézetet elektronikus úton, az adózót pedig végzés formájában értesíti. Ha az összeg több bankszámláról is beérkezik, az így keletkezett túlfizetéseket adóhatóságunk 8 napon belül hivatalból visszautalja az adózó bankszámlájára.
Jó tudni, hogy az inkasszónak vannak korlátai. Míg a jogi személy adós bankszámláján kezelt pénzösszeg egésze inkasszálható, addig a természetes személyt megillető összeg összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. Ha Önnek inkasszó kerül a számlájára és a pénzösszeg ugyan rendelkezésre áll, de a fenti szabály alapján nem kerül leemelésre, a bankszámla feloldása érdekében tartozását készpénzben rendezheti, így a tartozás kiegyenlítése után adóhatóságunk visszavonja az inkasszót. A számlavezető pénzintézeténél személyesen megjelenve rendelkezhet a zárolt összeg kiutalásáról.

 

Méltányossági eljárás

1. Ki kezdeményezhet méltányossági eljárást és milyen módon?

Méltányossági kérelmet előterjeszthet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló. A méltányossági eljárás tárgya az adótartozás, illetve a szankciós jellegű (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) fizetési kötelezettségek. A méltányossági eljárás kizárólag kérelemre indul.

A méltányossági eljárás kérelemhez kötött, amely egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem térhet el a kérelemben foglataktól, és döntést csak az abban foglaltak tárgyában hozhat. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem jár automatikusan, a kérelmezőnek kell bizonyítania a feltételek fennállását.

Az önkormányzati adóhatóság adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére, amelyet a szükséges igazolásokkal együtt elektronikusan, személyesen az ügyfélszolgálaton, illetőleg postai úton is be lehet nyújtani.

2. Mit jelent a fizetési könnyítés és milyen esetben kérhető?

A fizetési könnyítésnek két típusa van: a részletfizetés és a fizetési halasztás, amelyeket a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezhet az adóhatóság.

Részletfizetési engedélyezése esetén az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben, eltérő időpontokban megfizetni.

Fizetési halasztási engedélyezése esetén az adózó az eredeti esedékességtől eltérő, későbbi időpontban teljesítheti az adófizetési kötelezettségét.

Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. További feltétel, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a felróhatóság vizsgálatától az adóhatóság eltekinthet.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság feltételt szabhat (pl. a tartozás egy részének megfizetése). 

3. Milyen esetben kérhetem fennálló tartozásom mérséklését?

Magánszemély adózó vonatkozásában az adótartozás és a szankciós jellegű tartozások (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) egyaránt mérsékelhetők, amelynek feltétele, hogy az adóhatóság által kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adótartozás megfizetése az adózó, illetőleg a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági eljárásban az adózó és a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetének komplex vizsgálata történik.

Nem magánszemély adózók számára kizárólag a szankciós jellegű pótlék- bírságtartozás mérsékelhető. Az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a mérséklés által a nem magánszemély adózó racionális gazdálkodása fenntarthatóvá válik-e, a nyereséges működése helyreállítására van-e esély. Ebből következően azon adózók esetén, amelyek működése már ellehetetlenült a mérséklés nem engedélyezhető.

4. Egyéni vállalkozó vagyok, milyen szempontok alapján kerül elbírálásra a méltányossági kérelmem?

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni, azaz hogy vállalkozói, illetőleg magánszemélyi (esetleg mindkettő) minőségben terjesztette-e elő a kérelmét az adózó. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, valamint a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében ugyanazon feltételeket vizsgálja az adóhatóság, mint a jogi személyek, egyéb szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére van lehetőség a feltételek fennállása esetén.

A magánszemélyek szélesebb körben jogosultak mérséklésre, hiszen nemcsak a vállalkozásukat, hanem saját, illetve együtt élő közeli hozzátartozójuk megélhetését is fenyegetheti az adótartozás. így ha a vállalkozói tevékenység ellehetetlenülése és további folytatása szempontjából nem is tartja megalapozottnak a kérelmet az adóhatóság, mint magánszemély által előterjesztett kérelemnek még helyt adhat.  

5. Milyen dokumentumok szükségesek a méltányossági eljárás kezdeményezéséhez?

Az önkormányzati adóhatóság méltányossági adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére. Az adatlap papíralapon és elektronikusan is benyújtható. Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni és a megadott igazolásokat (jövedelmek igazolása, közüzemi számlák, egyéb kiadások, stb.) csatolni szükséges. Nem magánszemély adózók (egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben kérelmezők, gazdálkodó szervezetek) esetén az adatlaphoz a tárgyévet megelőző időszakra, valamint az aktuális időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást kell mellékelni. Amennyiben a méltányossági eljárást elektronikusan kezdeményezi, az mellékleteket az adatlappal együtt csatolmányként is benyújthatja. Amennyiben erre nincs mód, a mellékleteket papíralapon személyesen az ügyfélszolgálati irodánkon, vagy postai küldeményként, illetőleg elektronikus levél formájában is eljuttathatja az Adó Irodára.

Méltányossági adatlapok letölthetőek innen:

http://eger.hu/hu/adougyek/meltanyossagi-kerelmek/c/meltanyossagi-adatlapok-159

6. Illetékköteles-e a méltányossági eljárás?

A magánszemélyek és egyéni vállalkozók által kezdeményezett méltányossági eljárás után nem kell illetéket fizetni.

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelme esetén az eljárás illetéke 10.000.-Ft, amelyet Eger MJV Önkormányzat Közigazgatási Hatósági Eljárási Illetékbeszedési Számlájára (12033007-00102883-04700007) kell megfizetni a méltányossági kérelem benyújtásakor.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet egy időben fizetési könnyítésre és adómérséklésre irányuló kérelmet is előterjeszt kétszer 10.000.-Ft eljárási illetéket kell megfizetnie.

7. Fizetési könnyítés esetén terhel-e pótlékfizetési kötelezettség?

A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve teljesítése esetén főszabályként pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, amennyiben ezt az adózó kéri és indokolja.

A pótlék a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A napi késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kérelem elbírálásakor a felszámított pótlékokat határozatban kell közölni.

Magánszemély - ideértve az egyéni vállalkozót is - esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell a pótlékot megállapítani.

Jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélyek esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani.

A kérelem teljesítése esetén a pótlékot a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell megállapítani. 

8. Mi történik, ha nem teljesítem határidőben az előírt részleteket?

Amennyiben az adóhatóság fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezett, az adózó a meghatározott ütemezés és feltételek szerint teljesítheti a fizetési kötelezettségeit. Ez idő alatt az adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosít. Amennyiben az engedélyezett részleteket nem megfelelően teljesíti az adózó (csak részösszeget vagy egyáltalán nem fizet), annak visszarendezésére kerül sor, az eredeti esedékességekkel, a felszámított késedelmi pótlékokkal együtt. Tehát ebben az esetben a tartozás újra egy összegben esedékessé válik és külön fizetési felhívás nélkül a végrehajtási eljárás megindul. 

9. Kérhetek az adók módjára behajtandó köztartozásomra fizetési kedvezményt?

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (rendőrség, kormányhivatal, önkormányzatok, stb.) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás eljárás keretében. Ezekben az esetekben adóhatóságunknak nincs lehetősége fizetési kedvezmény engedélyezésére. A tartozással kapcsolatos minden észrevételét a kimutató szerv felé teheti meg. Pl.: közigazgatási bírság esetén a bírságot kiszabó és kimutató rendőrkapitányságnál.

 

 

< Vissza