2018. szeptember 20. | Friderika
12° calendar-image 29°
Eger.hu
uj-kerekparokat-kapott-a-rendorseg
Új kerékpárokat kapott a rendőrség
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság...
kruzsely-gabor-vegezte-el-a-diszlovest
Krüzsely Gábor végezte el a...
Április és október között minden nap az...
szureteltek-az-ovodasok
Szüreteltek az óvodások
Több mint ötven óvodás érkezett...
horgaszverseny-20473
Horgászverseny
Tíz páros versengett az Egri...
a-biztonsagos-kozlekedesrol-tanultak
A biztonságos közlekedésről tanultak
A kerékpárral és rollerrel való...
dvtk-eger-telekom-veszprem-22-41
DVTK-Eger – Telekom Veszprém 22-41
Rangos ellenfelet fogadott a NB I-es férfi...
egyetemi-sport-nemzetkozi-napja-es-kutatok-ejszakaja
Egyetemi Sport Nemzetközi Napja és...
A test fitten tartása mellett az...
a-tanarkepzesrol-tanacskoztak-a-szerdai-konferencian-20469
A tanárképzésről tanácskoztak a...
Tanévindító tudásfórum címmel...
szuret-a-szepasszonyvolgyben-20468
Szüret a Szépasszonyvölgyben
Szüreti felvonulás, koncertek,...
szeptember-20-an-mutatjak-be-a-nemzeti-alaptantervet-20466
Szeptember 20-án mutatják be a...
Szeptember 20-án mutatják be a Nemzeti...
betekintes-az-erseki-magankapolnaba-20465
Betekintés az Érseki magánkápolnába
Az Érseki magánkápolnába nyerhettek...
most-hetvegen-lesz-eger-civil-unnepe-20464
Most hétvégén lesz Eger Civil Ünnepe
Több mint 70 szervezet részvételével...
ix-szabadidos-orszagos-squash-bajnoksag-selejtezo
IX. Szabadidős Országos Squash...
A IX. Szabadidős Országos Squash...
tobb-mint-otvenen-adtak-vert
Több mint ötvenen adtak vért
Harmadik alkalommal szervezett véradást a...
nyilt-nap-az-egri-kutyasuliban
Nyílt nap az Egri Kutyasuliban
Ha szeretnél jó gazdija lenni, ha...
bukki-nemzeti-park
Bükki Nemzeti Park
Bár még csak az első féléves adatok...
svet-10-0-20458
SVÉT 10.0
Mosolygós emberek, mindenkinek boros pohár...
kulturalis-orokseg-napjara-20457
Kulturális Örökség Napjára
Helytörténeti előadásokkal,...
muzeumpedagogiai-szakmai-nap-a-varban-20455
Múzeumpedagógiai szakmai nap a várban
A múzeumpedagógiai törekvésekről, az...
ii-hajduhegyi-es-felso-karolyvarosi-piknik
II. Hajdúhegyi és...
A II. Hajdúhegyi és Felső-károlyvárosi...
nem-sikerult-a-pontszerzes
Nem sikerült a pontszerzés
Fontos mérkőzést játszott az Eszterházy...
elkezdodott-az-europai-mobilitasi-het
Elkezdődött az Európai Mobilitási...
Mint minden évben, Eger idén is...
az-anyanyelvi-tanulast-tamogatjak-egerbol-is
Az anyanyelvi tanulást támogatják...
Minél több határon túli magyar család...
egyre-jobban-teljesit-a-turizmus-egerben-es-kornyeken
Egyre jobban teljesít a turizmus...
Növekvő vendégforgalom és magasabb...
vasarnaptol-ujra-uzemel-az-egri-autobusz-allomas
Vasárnaptól újra üzemel az egri...
Három hónap után, szeptember 16-tól...
az-iskolaval-egyutt-jottek-a-gyerekbetegsegek-is-20446
Az iskolával együtt jöttek a...
Alig kezdődött el a tanév, máris sok...
megujul-a-varos-szennyvizcsatorna-halozata-20445
Megújul a város...
Több mint 4,7 milliárd forint vissza nem...
ovodat-es-iskolat-szepitettek-a-zf-dolgozoi
Óvodát és iskolát szépítettek a...
Karitatív tevékenységet választottak...
kozeleg-a-hatarido-20443
Közeleg a határidő
Szeptember 17-ig lehet pótlékmentesen...
vandorgyules-20442
Vándorgyűlés
Egerben tartják három napon keresztül a...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza