2021. november 30. | András
Eger.hu
Elkezdődött az Eger Advent
Elkezdődött az Eger Advent
A hétvégén elkezdődött a város...
Adventi gyertyagyújtás
Adventi gyertyagyújtás
Adventi gyertyagyújtást szervezett a Mi...
Sikeres volt az első oltási akcióhét
Sikeres volt az első oltási akcióhét
Sikeresnek értékeli a november 22-től...
Átadták a területi Prima díjakat
Átadták a területi Prima díjakat
Egerszalókon adta át az idei területi...
Ügyfélhívó rendszert telepítettek
Ügyfélhívó rendszert telepítettek
Beléptető rendszert építettek ki a...
Lezárult a Közművelődési Foglalkoztatási
Lezárult a Közművelődési...
Véget ért a Nemzeti Művelődési Intézet...
A hit és az ész dialógusáról tartottak előadást
A hit és az ész dialógusáról...
„A hit és az ész dialógusa” címmel...
Országos csúcs, olimpia, sikeres egri úszók
Országos csúcs, olimpia, sikeres egri...
Hamarosan lezárul az év az egri úszók...
Hónapokon át üzleteltek a hamis oltási igazolásokkal
Hónapokon át üzleteltek a hamis...
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság...
Közgyűlés: 18 napirend kapcsán született döntés
Közgyűlés: 18 napirend kapcsán...
Az új drogstratégiáról, a...
Hét neves művész munkássága látható
Hét neves művész munkássága...
Inverziók címmel nyílt kiállítás a...
Régészeti kutatóbázist adtak át Tiszafüreden
Régészeti kutatóbázist adtak át...
A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum új...
Lakossági napelempályázat
Lakossági napelempályázat
December 20-tól jelentkezhet a lakosság a...
Helyi szervezetet alapít a Természettudományi Társulat
Helyi szervezetet alapít a...
Együttműködési megállapodást kötött...
Kézilabda: Eszterházy SC – Csepel DSE 26-20
Kézilabda: Eszterházy SC – Csepel...
Győzött az Eszterházy SC NB I/B-és női...
Kormánytisztviselők szedték a szemetet
Kormánytisztviselők szedték a...
Javában zajlanak az Európai...
Karácsonyi adománygyűjtés indul
Karácsonyi adománygyűjtés indul
Hamarosan kezdődik a Magyar Máltai...
Társasházak napja
Társasházak napja
A követendő tűzmegelőzési szabályokra...
Lezárult a Komplex Alapprogram
Lezárult a Komplex Alapprogram
A Komplex Alapprogram zárókonferenciáját...
Kikapott a Debrecen második együttesétől az Eger SE
Kikapott a Debrecen második...
Tizenkettedik vereségét szerezte meg az...
Oltási akcióhetet tartanak a hazai kórházakban
Oltási akcióhetet tartanak a hazai...
November 22. és 28. között regisztráció...
Fedeles Fogathajtó Versenyt rendeztek
Fedeles Fogathajtó Versenyt rendeztek
Ismét nagyszabású megmérettetésnek...
Szombaton startol az Eger Advent
Szombaton startol az Eger Advent
Az Eger Advent a város legnagyobb, legtöbb...
Legyártotta az 500 ezredik váltót a ZF-Hungária
Legyártotta az 500 ezredik váltót a...
Elkészült az 500 ezredik nyolcsebességes...
NB I.: SBS-Eger – Telekom Veszprém 28-36
NB I.: SBS-Eger – Telekom Veszprém...
Kikapott az SBS-Eger NB I-es férfi...
Zenés irodalmi estre várták az érdeklődőket
Zenés irodalmi estre várták az...
Versekben és zenében tündöklő Erdély....
Kortárs bábművészeti napoknak
Kortárs bábművészeti napoknak
Pados mesék, Moll tündér álma, Casanova....
Kékbe öltözött a városháza
Kékbe öltözött a városháza
A gyermekek világnapján, azaz szombaton...
Erzsébet napi ünnepséget tartottak a Szilágyiban
Erzsébet napi ünnepséget tartottak a...
A nevelésnek van egy igen jó módszere:...

Tájékoztató kutakról

Létrehozva: 2020. július 14.  |  Utoljára frissítve: 2020. július 14.

Közzétételi egység: Hirdetmények


Tájékoztató kutak fennmaradási
engedélyezési eljárásáról

2020. január 1., valamint 2020. július 01. napjával számos, a kutak engedélyezését érintő jogszabály módosult. Az alábbiakban azon szabályok összefoglalóját olvashatják, amelyek a már meglévő kutak fennmaradási engedélyezésével kapcsolatosak és a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak.
A vízimunka elvégzéséhez, kutak megépítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, valamint a vízhasználathoz és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy kút esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben is szükséges eljárás lefolytatása, ha a kutat nem használják, mert amíg az nem kerül szakszerűen eltömedékelésre, addig a kút létezik.
Azon kutak esetében, melyek engedély nélkül vagy engedély tartalmától eltérően kerültek kivitelezésre, vízgazdálkodási bírság kiszabásának van helye, amely természetes személyek esetében 300.000 forintig, jogi személyek esetében 1.000.000 forintig terjedhet.

A bírság megfizetése alól mentesül az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2020. július 01. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet kutat, ha 2023. december 31. napjáig a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást kérelmezi.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,

és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A Belügyminisztérium által kiadott tájékoztató szerint a fent említett fogalmak magyarázatai a következők:
- A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet.
A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. Ezeken a területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.
- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.
Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. Ebben a tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás.

- A kútból maximálisan 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni.
Az 500 m3/év mennyiség napi bontásban 1,37 m3/nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt. Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja. Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez állatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2-rel.
- A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van vagy épület létesítésére engedélyt adtak, illetve bejelentés történt a hatóság felé.
Ez a rendelkezés szavatolja, hogy a kút vizét valóban háztartási célokra és /vagy házi ivóvízigény kielégítésére használhassák fel.
- A kútra magánszemély (természetes személy) kér engedélyt.
Amennyiben a létesítő pl.: gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan.
- A vízkivétel háztartási igények vagy házi ivóvízigény kielégítése érdekében történik.
A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként a következő tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) álltaok itatása és ellátása, kerti medence feltöltése és vízpótlása.
A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz kezelés nélkül Magyarország területének legnagyobb részén emberi fogyasztásra nem alkalmas. Természetesen előfordul ettől eltérő eset, azonban ha a talajvizet ivóvízcélra kívánják felhasználni, akkor fokozott biztonsággal kell eljárni, és a használatbavételhez ivóvíz-minőség vizsgálatot kell végezni.

Ebben az esetben házi ivóvízigény alatt azt értjük, ami a polgárok bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú ivóvízigény.
Tehát a jegyzői hatáskör kiterjed azokra az engedélyezési esetekre is, amikor a vízhasználat célja nem a házi ivóvízigény ellátása, hanem a vizet egyéb háztartási igényekre kívánják hasznosítani.
- A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
A jegyző vagy a területi vízügyi hatóság által kiadandó engedély megkülönböztetése szempontjából jogszabály a fogalmat nem határozza meg. Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. Például egy őstermelő által folytatott piaci termelő tevékenységhez tartozó (amely tevékenységért területalapú támogatást is kap a gazdálkodó) vízigény már nem háztartási vízigény. Ugyanígy gazdasági célú vízigénynek számít egy ingatlanon belül – egy másik példával szemléltetve – egy kis autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiség akkor is, ha 500 m3/év küszöb alatt marad a vízfelhasználás.
Tehát amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, pl.: üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.
Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság előtt kell kérelmezni az eljárást.
Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
A kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. Felhívjuk figyelmüket, hogy az elektronikus levél (e-mail) formájában érkező beadványok nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek.

Vonatkozó jogszabályok:
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
- 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

Eger, 2020. július 01.

Dr. Andráskó Dénes
Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

 



< Vissza
ESBA