A gépjárműadó (hétköznapi nevén teljesítmény-, 2007. előtt súlyadó) 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor.
Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?
A magyar haltósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.
A törvény hatálya nem terjed ki az alábbi járművekre, így ezek után nem kell gépjárműadót fizetni:
1. a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
2. a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
3. a négykerekű segédmotoros kerékpárra
4. az ún. "méhesházas" gépjárművekre,
5. a munkagépre,
6. a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint az OT rendszámmal ellátott muzeális jellegű gépjárműre,
7. a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke
A szabályozásnak megfelelően az adó alapja:
1. a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítményének közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni;
2. az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
3. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Az adó mértéke abban a körben, ahol továbbra is a súly az adó alapja, ott az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
1. a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,
2. az 1. pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.
Maradtak a tételes - vagyis nem az önsúlyból kiszámított - mértékű adók is:
1. az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
2. a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.
Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
Ha az adó alapja a teljesítmény, akkor az adómérték a (személy)gépjármű
1. gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
2. gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
3. gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
4. gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
5. gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?
Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie -
1. főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel;
2. amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították;
3. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;
4. az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) bejelentette az okmányirodában, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától, már nem kell a gépkocsi után adót fizetnie. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni.
Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége
Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása).
Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg.
Mikor kell befizetni az adót?
Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.
A határidő elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.
Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?
Az előző pontból is kiderült, hogy akkor is kell adót fizetni, ha a gépkocsit nem használjuk. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.
A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.
Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?
A gépjárműadóról szóló törvény szerint
1. 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
2. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
3. Amennyiben az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az alábbi adókedvezményre jogosult.
a) az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.
b) Az a) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.
Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?
Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek:
1. a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű,
2. az egyesület, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
3. az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
4. az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
5. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
6. a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár;
7. a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi;
8. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve
9. az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.
Illetékes hatóság
Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.
Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági járműnyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.
Bejelentési kötelezettség
Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):
1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
2. az adófizetési kötelezettsége szünetelését (ha például ellopták a kocsit, a rendőrség jegyzőkönyvét kell mellékelni). Abban az esetben ha a bejelentés elmarad és később, hivatkozik a gépjármű tulajdonos az adófizetési kötelezettsége szüneteltető tényre, akkor is visszamenőleg történik az adófizetési kötelezettség szünetelése, feltéve hogy megfelelően igazolják az alapjául szolgáló tényt(pl: ha csak két hónap múlva jelentem be az adóhatóságnak hogy ellopták a kocsimat, vinnem kell a rendőrségi jegyzőkönyvet és a lopás napjára visszamenőleg szüneteltetik az adófizetési kötelezettségem)
3. ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt .
A gépjármű elidegenítésének eljárása
Használt gépjármű adásvétele után az illetékes okmányirodán a forgalmi engedély kiállítását kell kérni. Az okmányiroda hivatalból megküldi az adásvételről szóló adatokat. Az adóhatóság, az új tulajdonos részére az adásvételt követő év január 1-jétől állapítja meg az adót. Az adásvétel évében tehát az eladó az adó alanya. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerződést kötő felek egymás közt megegyezzenek arról, hogy megosztják egymás között az adó összegét, és a vevő a gépjárműadó egy részét kifizeti az eladónak (úgy is megoldható, hogy beszámítják a vételárba).
Fontos kiemelnünk, hogy amennyiben a vásárlást nem jelentik be, a régi tulajdonosnak kell megfizetnie az adót.
Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?
Gyakran előfordul, hogy a forgalmiban szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni, és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.
Jogorvoslati lehetőségek
A gépjárműadó kivetésével, megfizetésével és egyéb gépjárműadóval kapcsolatos ügyben az első fokon eljárt adóhatóság (a kivetésre illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) határozata ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.
Külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával kapcsolatos tudnivalók
Külföldön nyilvántartott gépjármű adóját az üzembentartó köteles megfizetni. Az adókötelezettség Magyarország területére való belépés napjával kezdődik és megszűnik azon a napon, amelyen Magyarország területét elhagyja.
Külföldi gépjármű esetén mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut Magyarország területén, ha:
1. a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg
2. a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).
A megállapított adót és az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.
Az adó mértéke külföldi gépjárművek esetén:
1. a 12 tonna össztömeget (önsúly+raksúly) meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (ideértve a járműszerelvényt is) esetén az oda, illetve a visszaútra 10000-10 000 forint,
2. a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30000-30000 forint
3. a 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20.000-20.000 forint,
4. a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60.000-60.000 forint.
Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. Az adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni, azonban a fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.
Az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre - loco fuvarozás esetén a fuvarozás teljes időtartamára vonatkozóan, tranzit fuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön - kell felragasztani Magyarország területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni.
Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság (a határátlépés helye szerinti) végzi. Illeték megfizetésével történik az adó lerovása
Forrás: Magyarország.hu