2019. július 21. | Dániel
Eger.hu
egy-utos-nap
Egy Ütős Nap
„A Dobó téren adja magát a hely, itt...
munkahelyteremto-tamogatas-vallalkozasoknak
Munkahelyteremtő támogatás...
A mikro-, kis- és középvállalkozások...
aszfalt-applikacio-is-mutatja-az-ivokutakat
Aszfalt applikáció is mutatja az...
A következő héten ismét kánikulai...
elkezdte-a-felkeszulest-a-dvtk-eger-22025
Elkezdte a felkészülést a DVTK-Eger
A héten elkezdődött a felkészülési...
tourist-police-22024
Tourist Police
Egerben, Füzesabonyban és Gyöngyösön is...
negy-uj-tuzolto-kezdte-meg-a-munkat-22023
Négy új tűzoltó kezdte meg a munkát
Az Országos Katasztrófavédelmi...
torvenykezesi-szunet-a-birosagokon-22014
Törvénykezési szünet a...
Országos szinten szünetel a...
ix-szepesi-gyorgy-barzenesz-fesztival-22013
IX. Szepesi György Bárzenész...
Kilenc éve bárzenész találkozóként...
atletika-22012
Atlétika
Atlétikában nyáron zsúfolt a...
borkultura-es-borgasztronomia-kinai-diakoknak
Borkultúra és borgasztronómia kínai...
Elkezdődött a kéthetes élelmiszer...
munka-es-maganelet-egyensulya-22010
Munka és magánélet egyensúlya
2014 óta ötödször viselheti a...
felkeszules-eger-se-ozdi-kohasz-1-2
Felkészülés: Eger SE – Ózdi...
Az elmúlt héten újabb két...
emlektablat-szechenyinek
Emléktáblát Széchenyinek
Egerben az elmúlt évszázadok alatt nagyon...
keszul-a-nemzeti-mintaterv-katalogus-22007
Készül a Nemzeti Mintaterv Katalógus
Mintegy száz családi ház tervrajzát és...
ne-csak-ertekeinkre-magunkra-is-figyeljunk
Ne csak értékeinkre, magunkra is...
Nyáron legtöbben szívesen töltik...
ingyenes-vizlelohelyek-22005
Ingyenes vízlelőhelyek
Újabb nemzetközi kihívás indult –...
megujult-a-kossuth-utca-eszaki-oldala
Megújult a Kossuth utca északi oldala
A „Belvárosi terek komplex...
poket-nepszeruek-a-zsebkonyvek
POKET: Népszerűek a zsebkönyvek
A forgalmi adatok is bizonyítják a...
trilla-az-elozene-versenye-22002
Trilla – az élőzene versenye
Idén egy héten át tart a IX. Szepesi...
veteranokkal-az-ersekkertben
Veteránokkal az Érsekkertben
A Bikavér fesztiválok elmaradhatatlan...
uj-sportaggal-bovult-a-sportmuzeum-22000
Új sportággal bővült a sportmúzeum
Sakk relikviákkal bővült a Heves Megyei...
sakk-majoros-rozsa-nyerte-a-gyermekversenyt
Sakk: Majoros Rózsa nyerte a...
A felnőttek versengése, a 43. Agria...
bikaver-unnep
Bikavér Ünnep
Az Eszterházy Károly Egyetem, illetve a...
ix-szepesi-gyorgy-barzenesz-fesztival-21997
IX. Szepesi György Bárzenész...
Máté Péter-emlékesttel kezdődött a IX....
a-jo-termesert-imadkoztak-szent-donat-szobranal
A jó termésért imádkoztak Szent...
Szent Donát közbenjárását kérték a...
23-egri-bikaver-unnep
23. Egri Bikavér Ünnep
Bor- és ételkülönlegességek és...
zuzok-a-hosok-ellen
Zúzók a Hősök ellen
Július 13-án, Szombathelyen lesz a hazai...
sas-utca-meg-egy-nap-turelmet-kernek
Sas utca: még egy nap türelmet kérnek
Korábban beszámoltunk róla, hogy...
zoknikkal-bombaztak-az-egri-varat-21992
Zoknikkal bombázták az egri várat
A vár építészettörténetével és...
nagyothallok-napja-21991
Nagyothallók Napja
Vércukor- és vérnyomásméréssel,...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza