2019. március 22. | Beáta
Eger.hu
dr-lisztoczky-laszlot-koszontottek-21415
dr. Lisztóczky Lászlót...
A március 15-én József Attila-díjjal...
elokeszuletek-az-europai-parlamenti-valasztasra-21414
Előkészületek az Európai Parlamenti...
Az Európai Unióban ötévente tartanak...
vamkonferencia-az-aktualitasokrol-szamolnak-be-21413
Vámkonferencia: az aktualitásokról...
Idén március 22-én és 23-án rendezi meg...
lezarult-a-teli-meleg-etelosztas-21412
Lezárult a téli meleg ételosztás
A Magyar Vöröskereszt Eger Területi...
korlatok-nelkul-21411
Korlátok nélkül
A MEOSZ Heves megyében 18 laptopot és...
ket-eve-hungarikum-az-egri-bikaver-21410
Két éve hungarikum az Egri Bikavér
Két évvel ezelőtt, március 21-én...
fenntarthatosag-hete-a-gyakorloiskolaban
Fenntarthatóság hete a...
Dr. Homolya Róbert tartott előadást az...
babszinhazi-vilagnap-21404
Bábszínházi Világnap
Idén is színes programokkal ünnepelték a...
hordozhato-ultrahang-keszuleket-kapott
Hordozható ultrahang készüléket...
Több mint kétmillió forint gyűlt össze,...
25-eves-az-egyesulet-eger-idegenforgalmaert-21402
25 éves az Egyesület Eger...
Évet értékelt az Egyesület Eger...
vereseg-zf-eger-szolnoki-dozsa-6-10-21401
Vereség: ZF-Eger – Szolnoki Dózsa...
A OB I-es férfi vízilabda bajnokság...
lakossagi-forum-a-nyugodt-kornyezetert
Lakossági fórum a nyugodt...
Közösségi parkot, játszóteret, több...
teszedd-megtisztult-az-eger-patak-melletti-terulet
TeSzedd! – Megtisztult az Eger-patak...
A megyében több helyszínen, így Egerben...
muteti-eljarasok-fejlesztese-a-korhazban
Műtéti eljárások fejlesztése a...
A legújabb műtéti eljárásokat...
ovodak-energetikai-fejlesztese
Óvodák energetikai fejlesztése
Elindult az óvodák energetikai...
szep-kiejtes-nemetul-21396
Szép kiejtés németül
Kilenc középiskolából tizenkilenc diák...
ot-eremmel-zarta-a-diak-ob-t-az-egri-varosi-si
Öt éremmel zárta a Diák OB-t az...
A Magyar Birkózó Szövetség úgy...
20-eves-a-dosai-nemzetkozi-alkototabor
20 éves a Dósai Nemzetközi...
Húszéves a Dósai Nemzetközi...
atadtak-a-megujult-kracker-udvart
Átadták a megújult Kracker-udvart
Mintegy 63 millió forintból újult meg a...
hamarosan-elkeszul-az-ersekkerti-kutyafuttato-21391
Hamarosan elkészül az érsekkerti...
Ötmillió forintból alakítanak ki új...
nyitnikek-dalostalalkozot-rendeztek-az-ovisoknak
Nyitnikék – Dalostalálkozót...
Tizennégy óvodából mintegy 130 gyermek...
ady-verseivel-kezdodott-a-tematikus-het-a-neumannban-21389
Ady verseivel kezdődött a tematikus...
Neumann napok, Fenntarthatósági- és...
megyei-derbi-eger-se-gyongyosi-ak-1-0-21388
Megyei derbi: Eger SE – Gyöngyösi...
Az Eger SE NB III-as labdarúgó csapata a...
marcius-15--21387
Március 15.
Egerben szentmisével indult a március 15-i...
bemutattak-az-uj-egri-csillagot-21386
Bemutatták az új Egri Csillagot
Március 15-én fellőtték, azaz...
valtozik-a-forgalmi-rend-a-sas-utcan-21385
Változik a forgalmi rend a Sas utcán
A Sas út megújítása mintegy 900 millió...
bl-zf-eger-ftc-9-12-21384
BL: ZF-Eger – FTC 9-12
Ezúttal Bajnokok Ligája mérkőzést...
elismero-okleveleket-adtak-at-a-nemzeti-unnepen
Elismerő okleveleket adtak át a...
Országgyűlési képviselői elismerő...
marcius-15-i-megemlekezes
Március 15-i megemlékezés
Közösen tekintsünk a jövőbe, és...
kozosen-unnepeltek-a-felsovarosi-ovisok-21380
Közösen ünnepeltek a felsővárosi...
Közel 250 kisgyerek érkezett a Dobó...

Ismerkedés Egerrel

Létrehozva: 2013. március 20.  |  Utoljára frissítve: 2017. június 15.

Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jelleg mellett a változatosság az érkező első benyomása. Hiszünk abban, hogy aki hozzánk látogat, jó néhány szép történetet visz magával a szívében, fényképen, vagy épp a palackban.


Egerbe közúton és vasúton is érkezhet a látogató, s a megyeszékhelyhez közeledve a síkságokat, enyhe dombokat mély völgyek váltják fel. A szelektől védett völgyek szőlőkarói mögött feltűnnek az egri tornyok és a jellegzetes épületek: elsősorban a Bazilika és a Líceum hatalmas tömbjeinek sziluettje.

 

Hosszas fejlődés után alakult ki a városkép, s a település természetesen ma is alakul, változik, az összképet az itt élők azonban egyre tudatosabban őrzik. A történelem, a hősi múlt, a gyönyörű környék és a jó bort termő föld együtt eredményezi mindazt, ami által Eger kiemelkedő értékű műemléki város.

 

A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást, amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Az építészeti megjelenése hol nagyvonalúságával, hol pedig intimitásával fog meg. A hangulat egyszer hősies és lenyűgöző, máskor egyszerű és barátságos. Eger jelentős részeit a városépítő püspökök irányítása és gazdagsága hozta létre, más területek pedig lassan, lépésről lépésre, sokszorosan átépítve fejlődtek.

 

Igen sokféle képpel találkozunk, ha bebarangoljuk a kanyargós utcákat, holott Eger nem nagyváros. Jellegét tekintve nem egyszer ellentétes hatások tűnnek fel, mindez mégis egységessé válik tudatunkban.

 

Hogy miért?

- A városkép egy folyton változó, alakuló, mégis szervesen épülő település arca. Ezt az arculatot semmivel össze nem téveszthetővé az teszi, hogy az újrakezdés városa ez, amely a középkori Magyarországot is megőrizve simul a vár köré, a szőlődombokra felkapaszkodva élteti és beépíti a bortermő dűlőket, egyszerre rombolja és őrzi a pincesorokat.

 

- Az évszázadok során olyan sok értéke alakult ki ennek a városnak, hogy egy műemlékekben szegényebb település büszkélkedne azzal is, amit Egerben jószerivel említésre méltónak sem tartanak.

 

A városszerkezet kialakulása

A mai városszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett.


Ez foglalta egybe a város örökségét, táji adottságait, történelmi múltját, és minden későbbi változás befogadására tág lehetőséget biztosít. Szinte példa nélküli Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt kiépüljön egy város, amelyben a műemlékek többsége megszületett.

 

A nagy tudású és koncepciózus püspökök tervei alapján olyan nagyszerű középületek emelkedtek, mint a Líceum, a Bazilika, a Minorita templom, a Megyeháza. A város többi részének építőit is az ellenreformáció és a barokk nagyszabású világa ihlette, akkor készült a szerényebb polgári és parasztházak jelentős része.
A barokk és a copf stílus kora itt hazánk szinte minden városát felülmúlóan változatos, mégis harmonikus települést teremtett meg, nagy gazdasági és szellemi fellendülést hozva.

 

A szűkebb értelemben vett belváros a Kossuth Lajos utca, a Széchényi utca, és az Eger patak által határolt háromszögben található, de a városközpont ennél jelentősebb terület: a Kossuth utca - Barkóczy utca - Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, amelyben számos nagyszerű műemlék emelkedik.

 

Az az igazság, hogy még ennél is több az új, műemlékinek legjobb akarattal sem nevezhető épület ebben az övezetben, de először ízlésbeli ficamok, majd kötelező városépítészeti szempontok alapján a kevésbé értékes és sokkal fiatalabb épületek is részévé váltak a védett városképnek, s végül úgy-ahogy megtalálták a helyüket.

 

Mi sem bizonyítja jobban ezt a csodálatra méltóan kiforrott egységet, mint a hetvenes években megkezdődött tömbrekonstrukció, a meghitt belső udvarok kialakítása, amelyek a Dobó tér és a Széchenyi utca között találhatóak.

 

A tudatos tervező munka következtében olyan belső terek tárultak fel a nagyközönség előtt, amelyek valóban ritkaságszámba mennek, mert jól ellenpontozzák a vár által kínált panoráma fenségességét és a Dobó tér jó értelemben vett színpadiasságát. Ezek az udvarok barátságosak, személyesek, emberléptékűek.

 

Eger és az ország egyik legszebb főtere, a magyar építészet gyöngyszeme az Eszterházy tér. A maga nevében páratlan művészeti alkotás a Líceum, az építője nevét viselő Eszterházy Károly Egyetem, amely monumentális négyszögletes pulttömbjével a délkeleti oldalán helyezkedik el, vele áll szemközt a Pyrker érsek által épített Egri Bazilika, amely az esztergomi után az ország legnagyobb és legszebb egyházi intézménye. Az egymástól eltérő két épület sok szempontból harmonikus együttest alkot.

 

A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér megtartotta szerepét, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere. A tér fő eleme, meghatározója a barokk templomépítészet remeke, a minorita templom és rendház.

 

Az észak felé húzódó, keskenyedve hívogató tér tipikusan egri légkört áraszt: az Eger patakon átívelő kis híd fölé kapuszerűen emelkednek az épületek, jó térhatást nyújtva.

 

A vár felőli oldalon a kis Dobó teret a Senátor-ház zárja le, amelyet a komor várfalak alatt olyan, mint egy díszes zenélő doboz. Ez a kontraszthatás sok helyen jellemző a településre, amelyet kiemel a tér vizuális központjában elhelyezett Dobó szobor, amely a vár legendás védőjének állít emléket.

 

Nemcsak a nagy műemléki együttesek, kiemelkedő építmények, hanem a részletek színvonala is meghatározza a település arculatát. Érdemes a jellegzetes és szépen megoldott részletekre is figyelni sétáink során.
Leghíresebbek Fazola Henrik kovácsoltvas ajtó-, erkély- és ablakcsodái, de ezeken kívül is számtalan érdekességet lehet észrevenni. A barokk és copf korszak kapui, kőkeretei nagy számban tűnnek fel. Érdekes színfoltot jelentenek sok fali fülkék, amelyekben szentek szobrai húzódnak meg.

 

Jellegzetes elemei Egernek a pincék, bár eddig nem kapták meg a kellő figyelmet. A legismertebb a már említett Szépasszony-völgyi pincesor. De találunk kevésbé ismert borházas pincesorokat a Farkasvölgy utcában vagy a Szalapart utcában is, amelyek méltók volnának a műemlékvédelemre, mielőtt a tulajdonosok teljesen átalakítják, garázssorokká ezeket a becses hagyatékokat.

 

Eger kevés reneszánsz, török és középkori műemlékekkel rendelkezik, az ezekkel való találkozás mindig különleges élménynek számít. Városképileg is jelentős a török minaret és vár látványa, amelyek meghatározóak az összkép szempontjából.

 

A XVIII. század közepétől Egernek nagyszámú paraszti lakossága volt, amely a történelmi városmagon kívül, a hóstyákon lakott.

 

A Rác, a Cifra, a Maklári és a Hatvani hóstya a XVIII. században épült ki, a Károlyváros Eszterházy idejében, a Csákó, Kanada, Hajdúhegy, végül az Almagyar domb és az Északi lakótelep pedig a XX. században. A külső vár felrobbantása helyén keletkezett a Sánc városrész, amelyet főleg iparosok laktak.


Az egykori külső városrészek, a hóstyák házai többnyire kis telkekre épültek. Olyan kicsire, hogy a lakóház mellett annyi hely maradt a szomszéd portáig, hogy csak a széles nagykapu fért el rajta. A múlt századi hagyományokat még őrző házak kapuja szervesen hozzáépült a homlokzathoz, úgyhogy az utca zárt sorú beépítés képét mutatja.
Ezek a kapuk kétszárnyúak és deszkából készültek, kiskapu nélkül, mert arra már nem volt hely. A régi hóstyai házak nagyobb része kőből készül, mely az utcai homlokzatot is meghatározta annyiban, hogy a sokszor kontyolt nyeregtető alatt többé-kevésbé díszített, vakolt oromzat állt.

 

Sokféle módon lehet felfedezni a várost. Mi most olyan sétákra hívjuk a látogatót, amely kifelé, a hóstyák felé visz. Közben természetesen megismerkedünk a jelentősebb műemlékekkel is.

 

A régi városszerkezet őrzi leghívebben a hajdani egri életet, a szőlőművelés és borászat hagyományait abból az időből, amikor Eger először vált nemzetközi hírnevűvé kitűnő borai által. Azért indulunk el arrafelé, hogy megismerjük a település kevésbé ismert részeit, amelyek fölött felsejlenek a szőlőtőkék, a bortermő dűlők.

 



< Vissza