Ugrás a fő tartalomhoz
2024. július 27. | Olga
Közös képzéseket indít az egri és a soproni egyetem
Közösen indít mesterfokozatot adó...
Szent Józsefről elmélkedtek a fiatalo
Magyarország egyik legnagyobb katolikus...
Emelkednek a közlekedési bírságok
Drasztikusan megemelkednek a közlekedési...
Vereség a bajnoki főpróbán
Két mérkőzéssel zárta a felkészülést...
Már a parlagfű bimbós állapota is büntetést
Virágzásnak indult a parlagfű, ami már...
Adrenalin kalandpark várta a családokat a strandon
Több mint 15 akadálypályával és...
Olimpiai reménységek küzdöttek Egerben
Összesen tizenhét páros lépett ringbe...
Ne bántsd őket: hódok Eger környékén
Eger és környékén 4-5 éve vannak jelen...
Elszabadultak a kreatív energiák a kórházban
Ismét napközis tábort szervezett...
Három nap dörgött az ágyú az egri várban
Három napig az 1500-as évek tábori- és...
Még sok a kérdőjel az ingyenes jogsi körül
Sok a kérdőjel a szeptemberben induló...
Így lehet elkerülni a hőgutát az extrém hőségben
Kiváló a városi ivókutak vízminősége...
Egerben járt a Virágos Magyarország zsűrije
Eger idén is nevezett a Virágos...
Gasztronómiai időutazás a várban
Szakmai nappal kezdődik pénteken a 28....
Egri elsőség a 47. Agria-Marshall Sakkfesztiválon
A második kiemelt Becskei Zoltán nyerte a...
Áldatlan állapotok a belvárosi kutyafuttatóban
A belvárosi kutyafuttató területén...
Közel nyolcszázan versenyeznek
Eger ad otthont az idei junior és felnőtt...
Hamarosan indul a Like érmevadászat
Július 23-ától 5 napon át ismét...
Két érkező játékos a női vízilabdázóknál
Jövőre is a bajnokság élmezőnyébe...
Városunk is csatlakozott
Elkezdődött a Műanyagmentes július...
Folytatja a vadvirágos rétek telepítését
Tavasszal három új helyszínen telepített...
Villám csapott egy kéménybe a Szent János utcában
Kéménybe csapott egy villám a Szent...
Szent Donát védelmét kérték
Bőséges és kiváló minőségű...
A belváros fáit nézték meg a sétán
Virágok, fák, kertek témában ingyenes...
Bor, mámor, Érsekkert
Kihirdették a fesztivál legjobb nedűit...
Magyar nyelv és kultúra a nyári egyetemen
A magyar mint idegen nyelv, ez egy volt a...
Kétpoharas módszerrel zsűriztek
Egy 9 fős zsűri 49 borból választotta ki...
Rendkívül jó a magyar dinnye
Már érik a hazai földeken a forró napok...
A nyár eddigi legpezsgőbb hétvégéje jön
Borünnep, szabadtéri színház,...
3 nap alatt 300 féle bor
A három nap alatt, több mint 300 tétel...

Bazilika

Létrehozva: 2013. március 05.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.


Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.


Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

 

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.


A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.


Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".


A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.


A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

 

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

 

 



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!