Ugrás a fő tartalomhoz
2024. május 20. | Bernát
Bronzérmes a Digi-Eger női csapata
A harmadik mérkőzésen dőlt el a női...
Digitális tuning a könyvtárban
Netrevalók – Digitális Tuning, ezzel a...
Kápolnafeltárás a Nagy-Eged hegyen
Folytatták a tervásatást a Nagy-Eged...
Szűrőprogram az egészségvédelemért
Ismét Egerbe érkezett Magyarország...
Együttműködik az egyetem és a Bosch
Még szorosabban együttműködik az...
Rotary kereket avattak a városban
Szobrot állított a Rotary Club Eger,...
Új gyalogátkelő épül a Maklári úton
Az elmúlt időszakban több mint 10...
Méhraj szállta meg az egyik fát a Felsővárosban
Méhraj telepedett a Felsővárosban egy...
Hamarosan ültetik az egynyári virágokat
Hamarosan elkezdi az egynyári növények...
Az út széléről biztatták a bringásokat
Idén a magyar kerékpáros körverseny...
Emlékhelyek Napja a várban
Korhű fegyverek, autentikus ételek és...
Egri Cukorbeteg Nap
Cukorbeteg Napot tartottak szombaton a...
Erdei foglalkozásokat tartanak gyerekeknek
Országosan mintegy 500 intézményben...
Bemutatta új évadát a színház
Nyolc premier előadással készül az új...
Városunkba érkezett a Jagellókat bemutató kiállítás
Jagelló Izabellát és családját...
Oviolimpikonok versengtek
Öt helyszínen teljesítettek sportos...
Hat polgármesterjelölt írta alá az etikai kódexet
Az Agria Universitas Egyesület...
Versenyfelhívás közétkeztetési feladatok ellátására
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a...
Beépítették a szembemiséző oltárt a Bazilikában
Már összerakták az új szembemiséző...
Az érsekkerti platán lehet az év fája
Ebben az évben az országban egyedülálló...
Egygólos vereséget szenvedett a DEAC-tól
Azonos pontszámmal, győzelemmel, rúgott...
Borászok és borkedvelők futottak együtt
Az Egri Csillag Weekend...
Kisorsolták a jelöltek sorrendjét a szavazólapon
Kisorsolta a választási bizottság...
Nyitott szülőszoba program
Ismét Nyitott szülőszoba programmal...
Egri Csillag Weekend a Dobó téren
Közel 20 borászat és gasztronómiai...
Leleplezték Szkander bég szobrát
Leleplezték Kasztrióta György albán...
Elkezdődtek az érettségi vizsgák
Elkezdődtek a májusi érettségi vizsgák....
Bravúrral győzte le az FTC-t a QHB Eger
Mindenképpen győznie kellett a kieső...
Ballagnak a diákok a középiskolákból
Az országban több mint 74 000 végzős...

Harmadik séta: A Rác hóstya felé

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A Rác hóstya legjellegzetesebb épülete a görögkeleti Rác-templom, amely messziről látszik a város legtöbb helyéről. Az eddigi barangolásunk színhelyéről, a Cifra hóstyáról is szép látvány, ahogy a dombtetőn magasodik. A Bárány utcáról a Cifra utcán keresztül, a Mária utcán keresztül közelíthetjük meg.


A Széchenyi út 55. alatti ház, az egykori parókia, ahol Vitkovics Mihály költő született, ma műalkotások otthona: a Vitkovics és a Kálnoky László irodalmi emlékkiállítás található benne, illetve a Kepes-gyűjtemény.

 

A Rác-templom a középkori Szt. Miklós templom helyén épült, melyet a törökök valószínűleg mecsetté alakítottak át. Mostani formáját 1784 és 1788 között nyerte el. Egerben jelentős számú rác és görög élt, a karcsú tornyú templom építését II. József engedélyezte számukra. Az volt az egyetlen kikötése a városnak, hogy csak farral a főutcának készülhetett el. Az építészeti stílusa a XVIII. század végének jellegzetes copf stílusát idézi. A templomba belépve leginkább szembeötlő az egész teret uraló hatalmas ikonosztáz.

 

A Széchenyi utca északi vége a Ráckapu térbe torkollik. Egykor itt volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc-kapunak, utóbb Rác-kapunak. Telekessy püspök, a város ura itt fogadta Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án.

 

A Ráckapu-térről nyílik két híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és Verőszala. Ez a sor is a megsemmisülés előtti utolsó pillanat jeleit viseli magán. Ahogy végig haladunk a pincék között, látjuk, hogy egy jelentős részüket már eltömedékelték, garázzsá alakították.

Az utca elején viszont néhány neves termelő megtelepedett, s az értő közönségnek szívesen is kínálja jó borát. Így remélhető, hogy nem számolódik fel ez a régi, hagyományőrző környék, a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora.

 

A figyelmünket elsőre az Egervin Rt. óriási tartályai ragadják meg, mint a nagyüzemi bortermelés kellékei. Itt húzódik a föld alatt központi pincészetük is, amely úgy keletkezett, hogy egybe nyitottak régi, közepes, vagy annál nagyobb pincészeteket. Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója.

Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni.

 

Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat.

A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső területeknek.Errefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni. 
Ha a szőlők közé megyünk, találkozhatunk az úgynevezett rázós utakkal, amelyek terméskővel, középre lejtő formában vannak kialakítva. Sok ilyen kellene a határba, mert megszűri és leviszi a vizet, s nem engedi a sarat rákerülni. Nem megy olyan hamar tönkre, mint a betonút, igaz, nem is lehet olyan gyorsan haladni rajta, ahogy a hétvégi kertészkedők szeretnének.

 

A Baktai út és a Felnémet közötti részen találjuk a Délést, amely kecskelegelő volt, akad itt úgynevezett Érseki is, amely néven a város több pontján húzódtak földterületek.
Ha tovább megyünk, láthatjuk az egykori Mayer és Víg féle birtokot is, ahol a rácok először termeltek szőlőt. Az általuk betelepített fajták miatt terjedt el, hogy elsősorban a fehér szőlőknek jó ez a rész, pedig a koraérésű Kadarka is jól megterem.

 

Ha ezt a környéket is felderítjük, találunk olyan területeket is, ahol a filoxéria-vész óta nem terem szőlő, de hamarosan újratelepítik a vállalkozó kedvűek. Felfigyelhetünk arra is, hogy hódít errefelé a lovassport, a tehetősebbek a hátasukat rábízzák egy-egy farmra, ahol gondját viselik, s alkalmasint innen viszik el lovagolni.

 

Amikor a Rákóczi úton folytatjuk tovább ismerkedésünket, megláthatjuk a városnak azt az arcát, amely a huszadik század terméke. A lakótelep a régi Nagylapos területére épült, amely a település egyik zöldségeskertje volt. Ma is látszódnak a nyomai azoknak a kiskerteknek, amelyek már jobbára nem a mezőgazdasági termelést, inkább a hétvégi kedvtelést szolgálják.

 

Az Egerhez tartozó Felnémet község a XII. században erre megtelepedett német-flamand népességtől kapta nevét. A középkorban a megye egyik legnépesebb települése volt, mezővárosi rangban. Temploma 1715-ben épült, s a templom aljában szép borospincék találhatóak.

 

A Cifrakapu úton továbbhaladva, a városon kívül elmehetünk még az úgynevezett Dónát, a Gröber és a Hergyimó közelébe. Megkereshetjük a Szent Dónát keresztet, illetve szobrot, amelyet nemrég avatott fel a hegyközség a szőlőtermés védőszentjének.



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!