Fáklyás királyköszöntő

Ha csak részlegesen és időlegesen is, de birtokba vették a Dobó teret – mondta Habis László polgármester a Fáklyás királyköszöntőn. Majd azt mondta: Szent István azzal, hogy püspökséget alapított Egerben, a térség szellemi – kulturális központjává tette a várost. Várkonyi György Olivér, a fertálymesterek főkapitánya arról beszélt a várban: észreveszik-e, mennyit tesz a város megújulásáért a polgármester. Szerinte voltak és vannak kritikusok, a vélemények ütköztetésére a tervezési szakaszban szükség van, de úgy látja: az utólagos, részleteket kiragadó, elvtelen kritika nem a köz érdekeit szolgálja.

A hagyományoknak megfelelően a Dobó-szobornál kezdődött a Fáklyás királyköszöntő. A szobornál az ünnepi beszédet Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája mondta, önmagát egy ügyű embernek nevezte, az ő egyetlen ügye az: megértse és közvetítse dédapja gondolatai. Az egriek különleges módon szeretik a hazájukat, Eger szakrális hely, átformálja a lelket – emelte ki. Beszélt Szent István és az egriek viszonyáról, azt is mondta: úgy érzi, dédapja tündöklő egri csillagnak tekintette az első magyar uralkodót. Gárdonyi tervezett egy könyvet Szent Istvánról, Keller Péter biztos benne, hogy ennek legszebb jelenete az lett volna, amikor a király felajánlja az országot Szűz Máriának; véleménye szerint ennél szentebb dolgot ember még nem tett, és ennél jobban nem lehet szolgálni az országot.
Ha csak részben is és időlegesen is, de a mai nappal birtokba veszik a Dobó teret – mondta Habis László polgármester, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke.
18-án volt 107 éve, hogy ez a szobor díszíti az egri főteret. Habis László szép hagyománynak nevezte a fáklyás királyköszöntőt, amelyet a Lokálpatrióta Egylet szervez. Habis úgy fogalmazott: mindenki lokálpatrióta, aki ezer szállal kötődik a lakhelyéhez, Eger számára az életet, a mindennapokat, a családot, vagyis az otthont jelenti.
Két évtizede hajtanak fejet Szent István öröksége előtt, a király püspökséget alapított itt, ezzel a térség szellemi-kulturális központjává tette Egert – mondta a polgármester, majd mindenkit invitált a királyköszöntőre. Tárogatószóra, fáklyákkal vonultak fel a várba.
A várban Várkonyi György Olivér arról beszélt, augusztus a hálaadás időszaka: a Teremtőnek, Nagyboldogasszonynak, a dolgos kezeknek az új kenyérért, az államalapító királynak. Szükségünk van a szent király legendáira, a fiához írt intelmeire, ez a támasz, amely segíti eligazodni az élet dolgaiban. Szólt a gyors technikai fejlődésről, ez több időt, több szabadságot ad, de jól élünk-e vele? - tette fel a kérdést Várkonyi. Majd tovább kérdezett: észreveszik-e a miniszterelnök magyarság érdekeiben tett lépéseit, és – ahogy fogalmazott - a polgármester heroikus küzdelmét Eger megújulásáért?
Várkonyi szerint vannak és voltak kritikusok, és úgy látja, hogy a vélemények ütköztetésére szükség is van a tervezés időszakában; mint mondta: az utólagos, részleteket kiragadó, elvtelen kritika viszont nem a köz érdekeit szolgálja, ezzel jobbítani nem lehet. Szent István eltökélten védte a magyarság érdekeit, intézkedéseivel nem értett mindenki egyet, gáncsolták, de az idő őt igazolta. Tetteiből erőt meríteni jönnek ide minden évben köszönteni – mondta Várkonyi.
Az ünnepség végén megkoszorúzták Imre király emléktábláját.