ÖTMILLIÁRDOS ELŐRELÉPÉS AZ ENERGIAFÜGGETLENSÉGÉRT

Eger újabb fontos lépést tett az energiafüggetlenség felé: az önkormányzati tulajdonú, a városi távhőszolgáltatásért felelős EVAT Zrt. által benyújtott, egymást kiegészítő fejlesztési pályázatokat a döntés-előkészítési folyamat során támogatásra érdemesnek ítélték. Az erről szóló tájékoztató levél 2026. április 10-én érkezett meg. A két projekt együttesen közel 5 milliárd forintos beruházást jelenthet, amely hosszú távon meghatározhatja a város energiaellátását.

Az erről szóló sajtótájékoztatón Vágner Ákos polgármester és dr. Bánhidy Péter, az EVAT Zrt. vezérigazgatója részletezte a projektet, amely várhatón 2-3 év múlva valósulhat meg. 

Egerben a távhőszolgáltatás kiemelt jelentőségű közszolgáltatás: közel 5000 lakást és számos közintézményt lát el, különösen a felsővárosi lakótelepen. A rendszer jelenleg döntően földgázalapú, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján ár- és ellátásbiztonsági kockázatokat is jelent. Éppen ezért a városvezetés célja egy olyan energiaszerkezet kialakítása, amely csökkenti a függőséget, és hosszú távon stabilabb működést biztosít.

Ezt szolgálja a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében benyújtott két, egymáshoz szorosan kapcsolódó pályázat. Az egyik projekt a megújuló energián alapuló hőtermelés kiépítésére irányul, amelynek elfogadott összköltsége 3,48 milliárd forint, közel 99,5%-os támogatási intenzitás mellett. A beruházás központi eleme egy összesen 8 megawatt hőteljesítményű biomassza fűtőmű megvalósítása, amely faapríték tüzeléssel működik majd és tervezetten a 60%-át tudja majd kiváltani a jelenlegi gázfogyasztásnak. A másik pályázat a távhőrendszer infrastruktúrájának fejlesztését célozza, mintegy 1,5 milliárd forintos költséggel, 100%-os támogatással. Ennek keretében kiépül a szükséges vezetékrendszer a meglévő távhőhálózathoz való csatlakozáshoz, valamint megvalósul a rendszerirányítás korszerűsítése is. A hőenergia tehát vezetéken keresztül jut el a rendszerbe, elkerülve a jelentős többletforgalmat és a zajterhelést. A két fejlesztés együtt biztosítja, hogy az új kapacitás ténylegesen be is tudjon kapcsolódni a városi rendszerbe. A projekt pedig nemcsak új hőtermelő kapacitást hoz létre, hanem egy modernebb, rugalmasabban működtethető távhőrendszert is eredményez.

Mint arról korábban beszámoltunk: a fűtőmű tervezett helyszíne Felnémet határában található, így a működés nem terheli a sűrűn lakott városrészeket. A biomassza alapú hőtermelés megújuló energiaforrásra épül, a felhasznált faapríték pedig fenntartható erdőgazdálkodásból származó melléktermék. A fejlesztés így egyszerre szolgálja a környezetvédelmi szempontokat és az ellátásbiztonság erősítését.

A beruházás eredményeként csökkenhet a földgázfelhasználás, mérséklődhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és növekedhet a megújuló energia részaránya a városi hőellátásban. Emellett a projekt hozzájárul ahhoz is, hogy az egri távhőrendszer hosszú távon megfeleljen az európai uniós energiahatékonysági elvárásoknak.

A fejlesztés több évtizedre meghatározza Eger működését: célja egy olyan energiarendszer kialakítása, amely biztonságos, fenntartható és kiszámítható módon szolgálja az egriek mindennapjait. A megvalósítás következő lépése a támogatói okirat kiállítása és a szükséges feltételek teljesítése, ezt követően kezdődhet meg a beruházás ütemezett kivitelezése.

Dr. Bánhidy Péter kiemelte: ez a beruházás nem egy gyors döntés eredménye, először 2023-ban készült egy megvalósíthatósági tanulmány, ami a különböző megújuló energiaforrások távhőrendszerbe való beintegrálást vizsgálta, ezt 2025-ben aktualizálták, és kiderült, az egri adottságokat figyelembe véve, a biomassza az, ami képes hozzájárulni a rendszer fejlesztéséhez és az EU klímapolitikájának megvalósításához. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi távhőrendszer az EU hatékony távhő-kritériumainak nem felel meg.

A biomassza-alapú hőtermelés alkalmazása nem egyedi vagy kísérleti megoldás, hanem széles körben elterjedt és bevált gyakorlat Európa energetikai szempontból legfejlettebb országaiban. Ausztriában – például Güssing, Graz vagy Linz esetében – a biomassza a városi távhőrendszerek szerves része. Németországban München, Stuttgart vagy Freiburg környezetében működnek hasonló létesítmények, míg Svédországban Stockholm és Uppsala, Dániában pedig Koppenhága és Aarhus példája mutatja, hogy a biomassza a modern, nagyvárosi távhőszolgáltatás egyik alaptechnológiája. Finnországban Tampere rendszere bizonyítja, hogy a technológia nagy léptékben, szigorú környezetvédelmi előírások mellett is biztonságosan működtethető. Magyarországon is több évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre, például Pécs, Miskolc vagy Kaposvár esetében.