Birtokvédelmi eljárás

Létrehozva: 2013. március 13. | Utoljára frissítve: 2025. március 04.

Közzétételi egység: A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

Birtokvédelemért a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdése alapján a jegyzőhöz továbbra is a birtoksértés megtörténtétől, illetve a birtoksértő állapot fennállásától számított 1 éven belül lehet fordulni. Amennyiben a birtoksértés több, mint egy éve történt, illetve a birtoksértő állapot több, mint egy éve fennáll, a birtokos kizárólag a bíróságtól kérhet birtokvédelmet. Azonban 1 éven belül fennálló birtoksértés esetén sem kötelező az eljárást a jegyzőnél megindítani, a birtokos ebben az esetben is bírósághoz fordulhat.

Felhívjuk figyelmét az alábbi jogszabályi változásokra!

Az eljárás a korábbihoz képest lényegesen egyszerűsödött: rövidebb az eljárási határidő, a helyszíni szemle, valamint a felek meghallgatásának szabályai alapvetően megváltoztak, a bizonyítás szinte teljes egészében a felekre hárul, az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, valamint a döntéshozatal az eljárásban kizárólag határozati formában lehetséges. Az eljárás során a jegyző pusztán a birtokállapot és a birtoksértő magatartás tényszerűségét vizsgálhatja, az eljárás során szakértő kirendelésére nincs lehetőség – a felek azonban saját költségükön szakértő véleményét beszerezhetik, amelyet bizonyítékként a jegyző előtt bemutathatnak. Ezen változások indoka, hogy a jegyző előtti birtokvédelem célja az eljárás gyors és hatékony lefolytatása.

A birtokvédelmi eljárás megindítása:

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult.
A kérelem előterjeszthető formanyomtatványon is, amely itt érhető el.

Letölthető dokumentum Kérelem word formátumban

Letölthető dokumentum Kérelem PDF formátumban

Az eljárás illetékmentes.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), valamint aláírását (jogi személy esetén a képviseletre jogosult aláírását),
annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás pontos ismertetését, – ideértve a birtoksértő cselekmény pontos leírását –,
a birtokvitával érintett dolog pontos megjelölését (ingatlan esetén annak pontos címét),
a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
a birtoksértés időpontjára történő utalást,
a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot).

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek:

be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,
továbbá amennyiben nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell a kérelemhez meghatalmazást.

Fontos, hogy az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit (bizonyítékok, meghatalmazás) eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

A kérelmet a jegyző az eljárás megindulásától számított 3 napon belül megküldi az ellenérdekű félnek, amelyre az ellenérdekű fél írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

Az eljárás határideje:

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő a kérelem jegyzőhöz történő beérkezését követő napon kezdődik.

Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban:

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valónak fogadja el.

Az eljárási határidő rövidsége miatt az eljárás érdemi befejezése érdekében lényegesen nagyobb felelősség hárul a felekre a bizonyítás során: a bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. A felek azonban az eljárás során bármikor tehetnek nyilatkozatot a jegyző előtt, amely nyilatkozat szintén bizonyítékul szolgálhat az eljárást lezáró határozat meghozatalánál.

A jegyző a tényállás tisztázása érdekében:

helyszíni szemlét tarthat,
valamint a feleket egyidejűleg meghallgathatja,
tanúmeghallgatást tarthat.

Helyszíni szemle: A jegyző az eljárás során nem köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle a felek értesítésével, előzetes egyeztetéssel, valamint ezek nélkül is megtartható. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a szemlét tűrni köteles, így annak biztosítására a jegyző a rendőrséget is igénybe veheti.

Meghallgatás: Tekintettel arra, hogy a felek az eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, lehetőség van a felek egyidejű meghallgatására is. A meghallgatáson a felek önkéntes alapon jelenhetnek meg olyan módon, hogy ezen szándékukról a jegyzőt előzetesen értesítik és vele időpontot egyeztetnek. A jegyző tehát meghallgatásra szóló idézés kibocsátására az új szabályok szerint nem jogosult, annak megtartására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a felek azt közösen kérik.

Tanú: A felek írásos tanúvallomást csatolhatnak bizonyítékként az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig, továbbá kérhetik tanú meghallgatását az ügyben. A jegyzőnek is lehetősége van – amennyiben azt szükségesnek tartja - tanúmeghallgatást tartani előzetes egyeztetés alapján – tehát idézést a jegyző ebben az esetben sem bocsáthat ki.

Képviselet a birtokvédelmi eljárásban:

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél helyett:

törvényes képviselője,
vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy,

továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

Az eljárást lezáró határozat:

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző kizárólag határozat formájában hozhat döntést, amely kétféle lehet: a birtokvédelmi kérelemnek – részben vagy egészben - helyt ad (ebben az esetben elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja) vagy a kérelmet elutasítja.

A jegyző a kérelmet határozatával a következő esetekben utasítja el:

a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak – ezen indokkal a kérelem kizárólag a bizonyítási eljárás befejezését követően, tehát az eljárási határidő 10. napját követően utasítható el;
megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát;
valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált;
a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott;
a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;
ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Az eljárás során – szemben a korábbi szabályokkal – nincs lehetőség egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalára. A felek együttes meghallgatásuk során egyezséget köthetnek ugyan, amelyről a jegyző jegyzőkönyvet vesz fel, ezt azonban a jegyző a határozat meghozatala során bizonyítékként értékelheti, tehát az egyezség nem vezet automatikusan az eljárás azonnali lezárásához.

Jogorvoslat:

A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben az Egri Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) értelmében 2016. július 1. napján és azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben, valamint a 2016. július 1. napján vagy azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a közigazgatási szerv köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal.

Ennek értelmében a hivatkozott jogalanyok a keresetlevelet elektronikus úton kötelesek benyújtani az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, illetve a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél a közzétett ÁNYK űrlapon.

Közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben az alábbi „K01" kóddal rendelkező űrlap alkalmazandó: EGERMJV_k01

Birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben az alábbi „P26" kóddal ellátott űrlap alkalmazandó: EGERMJV_p26

Végrehajtás:

A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján a jegyző hivatalból vagy a jogosult kérelmére vizsgálhatja a határozatban elrendelt kötelezettség teljesítését. Amennyiben a kötelezettségek teljesítése a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, a jegyző a kérelem beérkezését követően hatósági ellenőrzést tart.

Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a határozatban foglaltakat a kötelezett határidőre nem, vagy csak részben teljesítette, megindítja a végrehajtást.

A végrehajtási eljárásban a jegyző által hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának birtokvédelmi ügyintézői:

Jogi, Szervezési és Közjóléti Iroda Jogi és Szervezési Csoport