2019. július 21. | Dániel
Eger.hu
egy-utos-nap
Egy Ütős Nap
„A Dobó téren adja magát a hely, itt...
munkahelyteremto-tamogatas-vallalkozasoknak
Munkahelyteremtő támogatás...
A mikro-, kis- és középvállalkozások...
aszfalt-applikacio-is-mutatja-az-ivokutakat
Aszfalt applikáció is mutatja az...
A következő héten ismét kánikulai...
elkezdte-a-felkeszulest-a-dvtk-eger-22025
Elkezdte a felkészülést a DVTK-Eger
A héten elkezdődött a felkészülési...
tourist-police-22024
Tourist Police
Egerben, Füzesabonyban és Gyöngyösön is...
negy-uj-tuzolto-kezdte-meg-a-munkat-22023
Négy új tűzoltó kezdte meg a munkát
Az Országos Katasztrófavédelmi...
torvenykezesi-szunet-a-birosagokon-22014
Törvénykezési szünet a...
Országos szinten szünetel a...
ix-szepesi-gyorgy-barzenesz-fesztival-22013
IX. Szepesi György Bárzenész...
Kilenc éve bárzenész találkozóként...
atletika-22012
Atlétika
Atlétikában nyáron zsúfolt a...
borkultura-es-borgasztronomia-kinai-diakoknak
Borkultúra és borgasztronómia kínai...
Elkezdődött a kéthetes élelmiszer...
munka-es-maganelet-egyensulya-22010
Munka és magánélet egyensúlya
2014 óta ötödször viselheti a...
felkeszules-eger-se-ozdi-kohasz-1-2
Felkészülés: Eger SE – Ózdi...
Az elmúlt héten újabb két...
emlektablat-szechenyinek
Emléktáblát Széchenyinek
Egerben az elmúlt évszázadok alatt nagyon...
keszul-a-nemzeti-mintaterv-katalogus-22007
Készül a Nemzeti Mintaterv Katalógus
Mintegy száz családi ház tervrajzát és...
ne-csak-ertekeinkre-magunkra-is-figyeljunk
Ne csak értékeinkre, magunkra is...
Nyáron legtöbben szívesen töltik...
ingyenes-vizlelohelyek-22005
Ingyenes vízlelőhelyek
Újabb nemzetközi kihívás indult –...
megujult-a-kossuth-utca-eszaki-oldala
Megújult a Kossuth utca északi oldala
A „Belvárosi terek komplex...
poket-nepszeruek-a-zsebkonyvek
POKET: Népszerűek a zsebkönyvek
A forgalmi adatok is bizonyítják a...
trilla-az-elozene-versenye-22002
Trilla – az élőzene versenye
Idén egy héten át tart a IX. Szepesi...
veteranokkal-az-ersekkertben
Veteránokkal az Érsekkertben
A Bikavér fesztiválok elmaradhatatlan...
uj-sportaggal-bovult-a-sportmuzeum-22000
Új sportággal bővült a sportmúzeum
Sakk relikviákkal bővült a Heves Megyei...
sakk-majoros-rozsa-nyerte-a-gyermekversenyt
Sakk: Majoros Rózsa nyerte a...
A felnőttek versengése, a 43. Agria...
bikaver-unnep
Bikavér Ünnep
Az Eszterházy Károly Egyetem, illetve a...
ix-szepesi-gyorgy-barzenesz-fesztival-21997
IX. Szepesi György Bárzenész...
Máté Péter-emlékesttel kezdődött a IX....
a-jo-termesert-imadkoztak-szent-donat-szobranal
A jó termésért imádkoztak Szent...
Szent Donát közbenjárását kérték a...
23-egri-bikaver-unnep
23. Egri Bikavér Ünnep
Bor- és ételkülönlegességek és...
zuzok-a-hosok-ellen
Zúzók a Hősök ellen
Július 13-án, Szombathelyen lesz a hazai...
sas-utca-meg-egy-nap-turelmet-kernek
Sas utca: még egy nap türelmet kérnek
Korábban beszámoltunk róla, hogy...
zoknikkal-bombaztak-az-egri-varat-21992
Zoknikkal bombázták az egri várat
A vár építészettörténetével és...
nagyothallok-napja-21991
Nagyothallók Napja
Vércukor- és vérnyomásméréssel,...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza